Jászberény és a Gulag

A II. Világháborút követő időszak, a Gulag szörnyűségét mutatta be Besenyi Vendel helytörténeti kutató a Múzeumi Esték harmadik előadásán. A Gulag a Szovjetunió munkatábor rendszere volt, amit a sztálini politika irányított.

A Jász Múzeum terme megtelt érdeklődőkkel április 21-én Besenyi Vendel előadásán. A nagy népszerűségnek örvendő kutató számos jászberényi vonatkozású érdekességet osztott meg a hallgatósággal.
Városunk utcáiban, épületeiben 1948-49-től, a kommunista uralom kiépülésétől a félelem uralkodott. Az akkori rendszer a számukra nem tetsző egyéneket koholt vádak alapján bármikor börtönbe zárhatta, vagy akár 25 évnyi kényszermunkára ítélhette. A Jászságból a feljegyzett adatok szerint öt településről 846 hadifoglyot szállítottak el, ám valószínűleg még ennél is többen estek áldozatul. Az előadó húsz személyt név szerint említett a jász településekről, akik valamelyik táborban raboskodtak.
Kevesen élték túl a kemény munkatábort. Az élelmezés hiánya és a csekély egészségügyi ellátás miatt sokan nem tudtak hazatérni szülővárosukba. Ezen felül többüket koncepciós perben a bíróság golyó általi halálra ítélt.

A rabok közül néhányan Sztálin halála után átkerültek a magyar börtönökbe. Sokuknak viszont ez sem volt feloldozás, állítólag a berényi fegyházban még kegyetlenebb bánásmódban részesültek, mint a Gulágon. 1955 novemberétől tartottak városunkban fogva 253 hazaszállított foglyot, akik hónapok múltával szabadultak a sokévnyi munkatábor után. Azóta több jászberényi áldozat adataira is rábukkantak, de még mindig akad számos feltáratlan emberi sors.

Besenyi Vendel egy idézettel zárta előadását „A tényeket nem szabad elhallgatni, mert megbocsájthatatlan bűn lenne azokkal szemben, akik nem jöhettek haza szeretteikhez.”