Egy jó irányba vezető út elején vagyunk

Sűrű parlamenti elfoglaltságai miatt május elsején tudtunk interjúzni Pócs Jánossal, a Jászság országgyűlési képviselőjével. A különleges alkalom kínálta egy oldottabb, lazább interjú lehetőségét. Ezért a képviselői munkán, a jászsági vágyakon és lehetőségeken túl a magánemberhez is kérdéseket intéztünk.

Országos esőt ígértek mára, de még ingujjban is melegünk van. Az ilyen szellőzködő lágy melegben tapsikolnak a jázminok a költő szerint. Hogyan látja a magánember életünk megújulását, a tavaszt?
A csányi dinnyés dinasztia számára – amelyben felnőttem –, így az én számomra is kicsit más a tavasz, mint másoknak. Februárban, márciusban összepakoltuk a télen összekészített, megjavított kellékeket, összetereltük az állatokat, zsákokba tettük az egy hónapra előre megsütött kenyeret és elindultunk a Jászságba, a bérelt dinnyeföldekre. Az évek során ez volt Portelek, Jászivány, Boldogháza, Jászapáti. Én, mint gyerek, a dinnyeföldtől függően más és más iskolába jártam, így tehát nem csak a természet pompázatos virágzása, de egy valóságos új életkezdet volt a kora tavasz minden évben.

Azóta a helyszín Jászapátin állandósult, a többi azonban maradt. Mai fejjel hogyan látja, mi ebben az ősi szakmában a siker, az öröm forrása?
Napestig sorolhatnám, persze az igazság az, hogy erre születni kell. S aki ezt szereti, annak csodálatos látni, hogy egy hosszú nap reggelétől az esti munkabefejezésig tizenöt centit nőnek az indák és beborítják a földet. Aki ezt imádja, annak hasonló sikerélmény ritkán adatik meg. Akitől távol áll ez a foglalatosság, annak meg a kemény munkával töltött hosszú napok riasztóak és inkább bármi más munkát választ magának.

Naponta utazik a Jászságban. Milyennek látja a földeket, még ha azokon nem is dinnye van?
Gyönyörű a határ. Az szerencsére már csak rossz emlék, hogy voltak időszakok, amikor bántották az ember szemét a gazdátlan, parlagon maradt földek. A láthatóan megműveletlen, tápanyagszegény növényi táblák. Racionálisan érthető, hogy olyan gazdaságpolitikai kurzus volt, amelyben nem érte meg kimenni sem a földre, mert csak a veszteséget növelte az is. Mára szerencsére – nem utolsó sorban a konzervatív kormány mezőgazdasági politikájának köszönhetően –, jövedelmezővé vált az agrárágazat, az embereknek van jövőképe, hitelt mertek fölvenni földvásárláshoz. Egy jó irányba vezető útnak még az elején vagyunk, hiszen az ágazatban dolgozók egyelőre nem autót meg házat cserélnek, hanem traktort, új eszközöket és a jobb termés érdekében szükséges dolgokat vásárolják meg. Beruháznak a jövőjükbe.

Nagyon hirtelen az országos politikánál tartunk, ám kicsit térjünk még vissza Pócs Jánoshoz, a magánemberhez. Itt, a Jászságban erősek a hagyományok. Hogyan viszonyulnak ezek az életünkhöz, akár a gazdaságban, akár a civil életben?
Az előbb a mezőgazdaságról beszéltünk, ott nyilván elképzelhetetlen a hagyományok legszorosabb értelemben vett követése, mert akkor ma is tehenekkel és két lóval szántanánk. Ezen a területen használni kell a korunk adta modern eszközöket, módszereket. Itt a hagyomány abban nyilvánulhat meg, hogy például GMO-mentesen, tehát génkezeletlenül termelünk, nem mérgezzük a magunk és gyermekeink életét. S a hagyománynak az a része ugyancsak fontos, hogy a földet szeretni kell.

Talán furcsa volt az előbbi kérdés, de még meg is toldjuk, konkrétan a Pócs-család húsvéti szokásaival…
Tudom, hogy mire céloz a kérdés. Nálunk régi hagyomány, hogy ilyenkor – csak a családban – a lányokat, asszonyokat a férfiak egy-egy vödör vízzel bőségesen meglocsolják. Összehangoljuk az akciót, idén 93 éves édesapámmal, a fiammal és a vejemmel közösen, egyszerre locsoltuk meg szeretteinket. A cél nem tüdőgyulladás okozása volt. Hozzáteszem, el is várják tőlünk ezt a locsolást.

Egy téma erejéig maradjunk még a Jászságban. Mit tapasztal a fogadóóráin? Kik szeretnének találkozni a képviselőjükkel és főleg miért?
A parlamenti ülésrend miatt csütörtökön, vagy pénteken tartom a fogadóóráimat, de akár a hétközi, akár a hétvégi események is alkalmak arra, hogy civil rendezvényen, bálon, közmeghallgatáson szót ejtsünk fontos gondokról, problémákról is. A helyszíntől és az alkalomtól függetlenül alapvető elvárás civilektől és polgármesterektől egyaránt, hogy az ország házában született döntésekről „anyanyelvi szinten”, tehát érthetően beszéljünk. Nagyon sok kritikai észrevételt megfogalmaznak a jobbítás szándékával. Azt tapasztalom, hogy ezekből a kritikákból én is folyamatosan tanulok, s ezeket magamon átszűrve közvetítem is a kormánynak, ha bizonyos vagyok benne, hogy valamit másként kellene csinálni, mert az hátrányos az embereknek.

Mielőtt az ország büdzséjéről beszélnénk, tartsunk fogadóórát együtt! Miért nem emelkednek Magyarországon jobban a bérek? Ezt biztosan sokan kérdezik.
Sokat beszélünk erről valóban, és én elmondom, hogy a kormány munkahelyteremtésben és béremelésben elment a lehetőségei határáig, ha úgy tetszik, a falig. Többször emelte a minimálbért, százmilliárdokat fordított munkahelyteremtésre és a meglévők megőrzésére. Innen már a munkahelyteremtő cégeké a lehetőség. Ha ennél jobban beavatkozna a gazdasági folyamatokba a kormány, cégek sora dőlne be, menne tönkre, munkahelyek ezrei szűnnének meg. A piac azután már megteszi a magáét. Láthatjuk, hogy átfordult a munkaerőhelyzet az országban. Most már nem a munkát keresők ostromolják a cégeket, hogy bárminek, de vegyék fel őket, hanem a munkahelyek keresik-kutatják a munkavállalókat. Az ország több részén, így a Jászságban is a fejlődés gátja lehet a munkaerőhiány.

Még nem elfogadott, csak beterjesztett az ország költségvetése. Azt mégis megkérdezhetjük, hogy mi a legfőbb üzenete?
A 2017-es költségvetés mindenekelőtt az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz. 2017-ben továbbra is 15% lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami az egyik legalacsonyabb Európában. Más területeken is folytatódik az adócsökkentés, hiszen 2017. január 1-től 27%-ról 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerekre – tej, baromfi, tojás –, vonatkozó ÁFA. Ismeretes, hogy a sertéshús áfája 2016-ban ilyen mértékben csökkent, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szintén csökkenti az adóterheket, hogy 18%-ra csökken az éttermi szolgáltatásokra és az internet-hozzáférésre vonatkozó áfakulcs.

Az otthonteremtést is említette…
A kormány álláspontja szerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért a költségvetés továbbra is jelentős forrásokat biztosít az otthonteremtési programra. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés. A cél az, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz jusson, elérhető áron.

Emeljünk ki most három réteget! Először a kétgyermekeseket.
A családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz: 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege. Egy kétgyermekes család éves jövedelme akár további 60 ezer forinttal is emelkedhet.

Másodszor az első házasokat…
Az első házasok adókedvezménye – amely alapján 2017-ben is a házaspár vagy döntésük szerint egyikük, év közben az összevont adóalapját havonta 33 335 forinttal csökkentheti – ezentúl a gyermek születése esetén is két évig jár.

…végül, de nem utolsó sorban a nyugdíjasok mire számíthatnak?
A polgári kormány megvédi a nyugdíjak értékét. Az időskori ellátások reálértéke 2011 és 2015. között 8,8%-kal emelkedett. 2017-ben is megőrizzük az időskori ellátások értékét, tehát a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben növekednek az ellátások.

Összegzésként: milyen a jövő évi költségvetés jászsági szemmel?
A Jászság képviselőjeként számomra az ország költségvetéséből a legfontosabb, hogy a 32-es út felújítása megtörténjen Jászberényig, és megépüljön az itteni elkerülő út. Ennek érdekében nyújtottam be a költségvetéshez módosító indítványt, és ezért kértem Jászberénynek a Modern Városok Programba való felvételét, ami újabb forrásokat is jelentene a város és a térség számára.