Vechtai barátaink látogatása városunkban

Több mint húsz esztendeje, hogy a Vechta-Jászberény testvérvárosi kapcsolat jól és intenzíven működik. Sokszor és sokat írtunk már arról, hogy a hivatalos intézmények képviselőinek kapcsolatán kívül barátságok, sőt szerelmek is szövődtek a több mint két évtized során az észak-német város és Jászberény lakossága között. Az elmúlt héten április 18-tól 24-ig Jászberény vendége volt egy 13 főből álló csoport.

Régi arcok is feltűntek közöttük, mint a Vechtai Baráti Kör vezetője: Karl-Heinz Wehry – aki városunk díszpolgára – és neje Gretel, akik nagyon jól ismerik már Jászberényt, a helyieket és viszont is igaz ez. A vendégek többségét azonban olyan észak-német barátaink alkották, akik még nem tették tiszteletüket eddig a Jászság fővárosában. A vechtaiakat a jászberényi Testvérvárosok Baráti Egyesülete kalauzolta és szervezett számukra programokat.
Egyik kiemelkedő téma volt, amelyről tanácskozást is tartottak, az a cigányok helyzetéről, beilleszkedéséről szólt, a hazai és jászberényi viszonyokat érintve.
A konferenciára múlt szerda délelőtt került sor a Polgármesteri Hivatal nagytermében. A vendégeket Szabó Tamás polgármester köszöntötte, majd Egervölgyi József, a Testvérvárosok Baráti Egyesületének vezetője foglalta össze a nap további eseményeit, s konferálta fel az első előadót, aki dr. Furcsa Laura főiskolai docens volt.

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Pedagógiai Karának pedagógusa a cigányok történelméről, szokásairól beszélt. Közgazdász-szociológusként egyik fő kutatási területe a szociális és gazdasági hátrányban élő gyermekek életének tanulmányozása. Elmondta, hogy a roma családokban a nevelési minta más, mint a magyaroknál. A gyereket kollektívan nevelik. A vallás és a nyelv az, amiben leginkább integrálódni tudtak a magyarokhoz.  A cigányoknak tehát nincs saját hazájuk, de Magyarországon magyar állampolgárokként tarják őket számon.

A folytatásban Bobákné Mongyi Mária védőnő előadása következett, aki az újszülöttek gondozásáról, támogatásáról és a hátrányos helyzetben nevelkedő gyermekek, családok sorsáról osztotta meg védőnői tapasztalatait, górcső alá elsősorban a helyi viszonyokat vette. Mint mondta, az ő védőnői körzetében 25-30%-ban halmozottan hátrányos család él, köztük több cigány família is. Ezeknek a hátrányoknak a leküzdésében a védőnők is segítenek nekik. A roma nőknél az elsődleges cél, hogy anyává váljanak, a magyar nőkkel szemben, ahol a karrier – mondatjuk – mára az első helyre került. Gondolatait azzal zárta Bobákné Mongyi Mária, hogy elfogadással, példamutatással, türelemmel ezeknél a családoknál is lehet pozitív eredményt elérni.
A következőkben Birinyi János tankerületi igazgatót hallhattuk, akihez Jászberény és a Jászság iskolái tartoznak.  A romák helyzetéről beszélt a hazai oktatási rendszer tükrében. Rámutatott, hogy a 14. század óta közöttünk élő cigányság túlnyomó többsége aluliskolázott. Segélyekből, különféle juttatásokból tartják el magukat. Nagy részük mélyszegénységben, nyomorban él. Birinyi János kiemelte, hogy a cigányság felemelkedésének egyetlen lehetséges útja a jó minőségű oktatás.
Szatmári Antalné alpolgármester asszony a cigánygyerekek és a felnőttek támogatási rendszeréről, a segélyprogramokról számolt be a jelenlevőknek. Mint mondta, támogatási rendszere van az önkormányzatnak, amelyet a szociális törvények és a helyi rendeletek alapján alkalmaz. Három éves kortól kötelező az óvoda a cigánygyerekek számára is. A későbbiekben, felnőve, a roma fiatalok főleg szakmunkásképzőbe járnak, pincérnek, felszolgálónak, szakácsnak tanulnak, de nagy a lemorzsolódás és az iskolát elhagyó közöttük. Szatmári Antalné kiemelte, hogy léteznek intézkedések, különböző uniós pályázatok a szemléletváltásra, az iskola megtartó erejének megerősítésére. Létezik a védőháló a családokért és ifjúsági programok támogatása.
Az előadásokat Gáspár Csaba, a Polgármesteri Hivatal munkatársa zárta, aki a munkára nevelésről a közmunkaprogramról szólt. Vezetésével a vendégek meglátogattak hét roma családot a Kürt utcában és a Neszűrben. Többnek adományt is adtak. A Faiskola utcai közösségi házat ugyancsak megnézték. A vechtaiakra hatással volt, amit láttak és hallottak a cigányságról, s azok életkörülményeiről.

A németeknek szervezett programok között egy másik kiemelkedő eseménysor is helyet kapott. Látogatást tettek múlt pénteken az önkormányzati fenntartású Szent Ferenc Idősek Otthonában, ahová több adomány került jóvoltukból. Közreműködött a kamionnyi szállítmány Magyarországra kerülésében Peter Schulze – aki Vechtában négy idősek otthonának a vezetője – és Karl-Heinz Wehry. Odakint építettek egy új idősek otthonát és a régi teljes felszerelését felajánlották Jászberénynek. Az adomány tartalmazott harminc elektromos ágyat, éjjeli szekrényeket, bútorokat, teakonyha felszereléseket, ágyneműt.

Ezeket tekintették meg az intézményben, ahol reggelivel fogadták a vendégeket és az igazgató asszony Bozóki Jánosné kalauzolta a látogatókat, és számolt be az adományok helyéről, megköszönve azokat. Részletesen tájékoztatta a vendégeket széleskörű feladataikról. Látogatást tettek az idősek napközijében és a Fehértói úton levő fogyatékkal élők klubjában. Az igazgató asszony beszélt a további tervekről is, jelesül, hogy pályázat segítségével az otthon mögött lévő telken szeretnének egy új épületet építtetni, ahol mindkét intézménynek megfelelő helye lenne.

A delegáció a Szent Erzsébet Kórházba is ellátogatott, ahol dr. Sinkó-­Káli Róbert, a kórház megbízott főigazgatója fogadta őket és vezette végig az új épületszárnyban. Megtekintették az ott található új eszközöket (CT-, ultrahang- gépeket). Megbeszélést tartottak a vechtai és jászberényi kórházak további együttműködéséről. Megegyezés született arról, hogy a mindkét város kórházában zajló változások ellenére folyamatos legyen a kapcsolat. Így lesz lehetőség eszközök átadására és tapasztalatcserére.  
A pénteki program a Szent Klára Idősek Otthonában ért véget, amely egyházi fenntartású intézmény. Itt Vargáné Deme Katalin igazgató asszony volt a házigazda. Az este az intézmény megismerésével kezdődött. A vendégek érdeklődéssel szemlélték az idősek otthonát, annak szobáit és a szépen gondozott két hektáron elterülő udvarát, kertjét is. Ebbe az otthonba is kerültek németországi adományok, elektromos ágyak, fotelek, egyéb bútorok, amelyeket megtekintett a csoport. Finom vacsora melletti kellemes baráti beszélgetéssel ért véget a nap programja.

Az egyhetes események sorában jutott idő kikapcsolódásra is, kirándulásra, többek között Kecskemétre, ahol a Mercedes gyárban tettek látogatást a program résztvevői, útközben megálltak Cegléden a Békebeli Cukrászdánál. Ellátogattak a jászberényi Jász-Plasztik Kft. Mercedes Autószalonjába is. Kirándultak Poroszlóra az Ökocentrumba, majd Egerbe.
Az elköszönésre és a vechtaiak hazautazására vasárnap került sor a következő viszontlátás reményében.