Tavaszi interjú Szabó Tamás polgármesterrel

Pezseg az élet tavasszal a városban. Talán nem véletlenül minden interjú témánál előjött ez a kifejezés, bár esetünkben a pezsgő nem alkoholos italt takart – legfeljebb a hagyományteremtő első bölcsi bálban kerülhetett volna elő –, sokkal inkább a megújulást, a lendületet tükrözte és jelképezte. Szabó Tamás polgármesterrel sorra vettük a város és a Jászság legutóbbi egy-két hetének történéseit, előre is tekintettünk, és egy olvasónk által felvetett kérdést is feltettünk.

A tavaszhoz igazán illő a faültetés. Örömmel tapasztaltuk, hogy másoknak is eszébe jutott környezetünknek, az életnek ez a megújítása. Mondhatni, nem nagy dolog, nem nagy összeg, de a városlakóknak tetszett.
A Jászsági Menedzser Klub ötlete volt, hogy a város parkjainak, különösen a Zagyva-sétánynak a megújításába ugyanolyan tevékenyen bekapcsolódjanak, mint ahogy azt tőlük az utóbbi években már más területeken megszokhattuk. Nagyon örültünk a kezdeményezésüknek, hiszen számos fa elöregedett a Zagyva-sétányon, amelyeknek a kivágása, pótlása körültekintő tervezést igényel. Nem szerettük volna tarvágással tönkre tenni a sétány megszokott látványát, ezért több évre szóló programot dolgoztunk ki, amelynek első ütemében a kimondottan balesetveszélyes példányokat vágtuk ki és helyükre előnevelt csemetéket ültettünk a menedzserekkel közösen. Úgy gondolom, hogy ez részükről aktív példamutatás. Tehát egy folyamatról van szó, amelynek legközelebbi állomása ezen a héten pénteken lesz, amikor a képviselő-testület tagjai ragadnak ásót és lapátot, folytatva a menedzserek által megkezdett faültetést.

Tulajdonképpen ez is fejlesztésnek minősül, bár az utóbbi időben el voltunk kényeztetve tíz- és százmilliós városformáló építkezésekkel, a városi környezet alakításával, tereink, parkjaink megszépítésével. Ezek a fejlesztések jellemzően a város önerejére és uniós pénzekre támaszkodtak. Most azonban – ezen a tavaszon –, mintha a civilek lennének lépéselőnyben.
Lehet ilyen benyomása a várost járó szemlélődőnek, mert számos ház és társasház épül, itt, a városközpontban sürgölődnek az ÉMÁSZ székház épületén, elkezdődött a Gondozóház átépítése, és olyan fázisba került a Huszárlaktanyába tervezett óvoda építése is, hogy szeptemberben három csoporttal már meg is kezdődhet ott a nevelés. Ezek a fejlesztések valóban a gazdasági élet, a versenyszféra képviselőinek a forrásaiból valósulnak meg. De állami beruházással elkezdődött ugyancsak a Lehel Vezér téren az ügyészség épületének kialakítása, egyelőre az egykori Anyák boltjának a lebontásával. De természetesen a város fejlesztései sem maradnak el, sőt éppen az előbb említett példák mutatják a gazdasági élet szereplői és a város szervesen összekapcsolódó közös erőfeszítéseit, illetve azok sikereit.

Mire gondol konkrétan, polgármester úr?
Nagy vitát váltott ki annak idején, hogy a város a Gondozóházat értékegyeztetéssel elcserélte a malomépületre. Az ellenzék susmust, vagy tán még rosszabbat is híresztelt, pedig egyszerűen arról volt szó, hogy a város a Gondozóházzal nem tudott mit kezdeni, a Szatmári cég pedig a régi malommal. A cserét követő előkészítő munkálatok, tervezések, engedélyeztetések után megújul a Gondozóház üzletekkel, a város legnagyobb rekreációs fittness centrumával, egy napos orvosi sebészettel, irodákkal, vendégszobákkal, lakásokkal. Ezt mi nem tudtuk volna megvalósítani. Ellenben a cserealap malom projektje ebben az évben, őszi aláírással, jövő tavaszi kezdéssel révbe érhet, Jászberény XXI. századi színvonalú rendezvény- és konferenciaközponttal gyarapodhat. Ezt meg a korábbi tulajdonos nem tudta volna megvalósítani. Így azonban mindkettő elkészül a város és lakóinak javára. Most láthatja mindenki, hogy előrelátóan és helyesen döntöttünk.

Igen, emlékszünk a vitákra: megszokott, hogy egyesek nem csak nagyítóval nézik a fejlesztések tíz-százmillióit, de olykor önös politikai érdekből, sőt talán rosszindulattal is. Engedjen meg egy látszólag távolabbi fejlesztéssel kapcsolatos kérdést! Lapunk is ott volt, láttuk, amint Fényszarun a Thyssenkrupp cég harminchárommilliárd forintos gigaberuházása a földmunkákkal elkezdődött. Eső után köpönyeg, de van annak alapja, hogy városunkba szerettek volna letelepedni eredetileg?
Az én információim szerint ez a történet másfél-kétéves előkészítő szakaszra tekint vissza. 2010 óta vagyok a város polgármestere, tehát jóval régebben, mint ez a történet elkezdődhetett, és bizton állíthatom, hogy a leghalványabb felvetés sem volt azzal kapcsolatban, hogy hozzánk szándékoztak volna jönni.

Tehát nem is kellett őket elutasítani?
Mint említettem, ennek a híresztelésnek semmilyen alapja nem volt, és nincs. Hatvan hektárnyi területet egyébként sem tudtunk volna felvásárlások nélkül felajánlani erre a célra. Nem beszélve arról a tényről, hogy a város gazdálkodó cégei így is immár krónikus munkaerőhiánnyal küszködnek.

Ezek szerint annak sem sok alapja van, hogy az új cég miatt épült át az autópályától a fényszarui körforgalomig az út?
Ez a beruházás jóval hamarabb eldőlt, parlamenti képviselőként ott voltam azon a tárgyaláson, amelyen a kormány és a Samsung vezetői megállapodtak a stratégiai együttműködésük részét képező útépítésben. A Samsung súlya van akkora, hogy ehhez más tervezett beruházók „szavazata” nem kellett.

Kissé elkanyarodtunk a várostól, de mennyire szeretnénk, ha ezt az elkerülő út tenné meg itt mellettünk. Mi hiányzik ennek az útnak a megépítéséhez a pénzen kívül? Nem elég erősek az itteni cégek?
Ezt a régi fájdalmunkat folyamatosan napirenden tartjuk. Felmértük, hogy az elkerülő út a változó vízügyi szabályok miatt nagyobb fesztávú híddal készülhet el, emiatt legalább ötmilliárd forint mai árakon. Fényszarutól idáig 17 kilométer út megerősítése újabb négymilliárd forint. Ennek a fontosságát, szükségességét mindenki elismeri. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés nem csak a 4-es úttal kapcsolatban hozott megyei támogató határozatot, hanem – kezdeményezésemre –, a 32-es útról is. Ezzel a megyei hátszéllel és Pócs János képviselő úr támogatásával, a jászberényi gazdasági élet vezetőinek írásos beadványaival együtt az elkerülő út ügye szinte havonta a kormány asztalára kerül. Ez a legfontosabb célkitűzéseink egyike, ami mellett nem feledkezünk meg a saját erőből is megvalósítható fejlesztésekről, út-, járdaépítésekről, csapadékvíz-elvezetésről, az ivóvíz- és szennyvízhálózat rekonstrukciójáról. Ezen munkálatok már május-júniusban elkezdődnek, idén is. Az előre vállalt és megadott keretek között.

A víz- és szennyvízszolgáltatás az elmúlt években alaposan átalakult. Jól látjuk, hogy a hulladékgazdálkodásban valami hasonló zajlik?
Az állami szerepvállalással a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása mellett ez év végéig eldől, hogyan bonyolódik a hulladékszállítás és lerakás. Ezzel kapcsolatban élénk eszmecsere van az önkormányzatok és a kormányzat között. Az biztosnak tűnik, hogy a szolgáltatás finanszírozása átalakul, például a mi saját cégünk, a JVV Nonprofit Zrt. a továbbiakban nem lesz veszteséges. A vízágazat esetében az állam a korábbinál jóval kisebb körre szűkítette le a szolgáltatók körét. Ez elképzelhető a hulladékgazdálkodásban is. Mi a saját cégünknél komoly fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket bonyolítottunk le a közelmúltban, képesek vagyunk általa a város és környéke ilyen jellegű szolgáltatásait ellátni. Mindenképpen szerepe lesz a cégünknek ezen a területen a továbbiakban is.

A JVV Nonprofit Zrt. az elmúlt években nagy veszteségeket szenvedett el. Ezen tud változtatni a város, mint tulajdonos?
Változik a világ, amelyhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell, akkor is, ha bizonyos tevékenységek veszteségesek. Van ennek egy kialakult gyakorlata is, például a helyi közlekedés kapcsán a Volán számára a város évről-évre megtéríti a veszteségeit. Ugyanezt hogyne tennénk meg a saját cégünkkel? Tavaly különleges év volt, a Dalkia-per Damoklész kardjaként függött fölöttünk, idén azonban költségvetésünk már tartalmaz veszteségbepótlást a cég számára. Ennek több eleme van, olyan is, amely még csak a tervekben létezik és a közeljövőben kezd el működni, de már látjuk, hogy csak plusz városi áldozatvállalással működhet. Ilyen például a hulladékudvar üzemeltetése.

Említette a Dalkiát. Mi is többször körbejártuk, talán unalomig is, de az ellenzék makacsul kapaszkodik ebbe a témába.
Úgy látom, hogy ennél jobban a Dalkia-pert körbejárni már nem lehet, megtette a magáét az ügyészség, a rendőrség, a mi saját vizsgálóbizottságunk és a kormány is, aki állta a számlát. A továbbiakban csak a szócséplés kedvéért nem kívánok ezzel a város számára kedvezően lezárult üggyel foglalkozni. Persze másnak attól még szabad.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a főiskolánk az egri Eszterházy Károly Egyetem campusa lesz, sőt, a napokban már az egyetem tudásközpontjai is bemutatkoztak épp a Menedzser Klubnak és a város vezetésének.
Elsőre talán meglepő, hogy borászattal foglalkozó tudásközpont is bemutatkozott nálunk, noha Egerben nyilván teljes létjogosultsága van. A továbbiakban azonban az informatika, az energetika, hogy csak kettőt emeljek ki, olyan területek, amelyek bármely vállalkozást érdekelhetnek. Már elsőre három-négy csatlakozási pont mutatkozott a tudásközpontokkal, településfejlesztésben, az alattunk lévő 120 C fokos víz hasznosításának kidolgozásában és sorolhatnám. Az egyetemváltás, hogy Gödöllő műszaki háttere után az egri központú egyetem része lesz a főiskola, megerősíti az itteni tanítóképzést, perspektívát ad a jászberényi campusnak. Ugyanakkor legnagyobb gondunkat, a műszaki szakemberképzést továbbra is forszíroznunk kell. Van jövője a jászberényi felsőoktatásnak. Több tekintetben szeretnénk bevonni jobban a város életébe tudását, sőt, bizonyos kihasználatlan lehetőségeit. Jeleztük szándékunkat a kormányzatnak, hogy a súlyos hiteltől megszabadított egyetemi kollégium aktív szerepet tölthetne be 240 ágyas vendégfogadó helyként a jászsági turisztika és sportélet háttérintézményeként. Természetesen az arra rászoruló hallgatók ellátása mellett.

Említette a szakemberképzést. Jó hír, hogy igen sikeres volt a szakmák éjszakája a városban.
Ez a rendezvény jelezte a kíváncsiságot a szakmák érdekességei iránt. Folyamatában úgy látom, hogy ha mindenki azt mondja, rossz a szakképzés, akkor azon változtatni kell. Az nem tűnik helyes, megfontolt kritikának, hogy már az átalakítás első lépésénél azt mondja valaki, hogy rossz. Vagyis már magát a változtatás szándékát támadja. Fejlődjön ki a duális képzés, ami máshol, Németországban is bevált és utána alkossunk majd róla véleményt.

Most hétvégén Jászberényben hat intézményben ballagnak érettségiző diákok. De mintha nem ez lenne az érdeklődés középpontjában.
Burkolt kritikát érzek ennek a hat helynek a felemlegetésében. Jászberény valóban nem nagy város, méretéhez képest – szigorúan magánvéleményem szerint –, lehet, hogy sok a hely és kevés a gyerek. Persze a közoktatásban országosan ennél jóval nagyobb konfliktusok vannak, amelyek megoldása, szülők, gyerekek, városvezetés tekintetében egyaránt közös érdek. A város műszaki üzemeltetőként is számtalan problémával találta szemben magát, de erőnktől függően áldoztunk az iskoláinkra. Ezért itt, nálunk, kréta-papír probléma nincs, nem lehet. Költségvetésünkben hetvenmillió forintot állítottunk be az oktatási intézetek fejlesztési célú beruházásaira. Ez nem fedi le az összes igényt, de lépésről lépésre haladunk előre.

Befejezésül engedjen meg egy, az egészségügyet érintő olvasói felvetést. Hétvégén a fájó fogú jászberényi pácienst Szolnokon elutasították.
Létezik fogászati alapellátás és szakellátás. A fogászati alapellátásnak van hétvégi ügyelete, amelyre élő szerződése van a városnak Szolnokkal. Nem korona csináltatásra és más ütemezett fogászati ellátásokra, hanem sürgősségi ellátásra. Nem jó dolog, hogy Szolnokra kell bemenni adott esetben, de ha valaki ilyen sajnálatos történettel találkozik, jelezze nekünk és eljárunk az ügyben. Erőfeszítéseink eddig arra futották, hogy szombat délelőttönként pluszban itt a városunkban is működik sürgősségi fogorvosi ügyelet, azonban a szombat délután és a vasárnap továbbra is Szolnok szerződésben vállalt feladata.