A floridaiak meglepődtek

Múlt hét kedden, április 12-én érkeztek városunkba a tanítóképző meghívására a floridai egyetem diákjai három oktatójukkal, hogy tanulmányozzák a magyar pedagógiai módszereket, illetve ismerkedjenek hazánk szépségeivel, vendégszeretetével.

A főiskola és az egyetem jó kapcsolata immár egy évtizedre nyúlik vissza. Floridából kétévente érkeznek Jászberénybe vendégek tanulmányi célzattal. A város nevében hétfő délután Hajnal-Nagy Gábor alpolgármester köszöntötte a vendégeket a városháza tanácstermében.

Röviden bemutatta testvérvárosainkat, külön felhívta a figyelmet az amerikai Sedalia városára, melynek tűzzománcba foglalt címere szintén a tanácsterem falán hirdeti távoli kapcsolatunkat. A diákok élénken érdeklődtek a helyi politikai struktúra iránt. Meglepődve vették tudomásul, hogy önkormányzatunknál csupán két hölgy képviseli a lakosságot. Kérdéseket tettek fel az oktatás és az állam kapcsolatáról, a helyi munkalehetőségekről, az iparról. A lányoknak nagyon tetszett a városvezetői pulpitus, természetesen készültek selfie-k a polgármesteri csengettyűvel és csoportképek a képviselői helyeken. A tanácsteremből a díszterembe vonult a társaság, ahol nem titkolták elragadtatásukat Sisa József tűzzománc képének láttán. Annál is inkább örültek a látványnak, mert előző nap meglátogatták a mestert a művésztelepen, és ők maguk is kipróbálták a zománckészítés technikáját. Többük nyakában ott is díszlett az ott készített remekmű, melyet a díszteremben készített számos fotó is bizonyít majd a tengeren túli otthoniaknak.
A csoport tagjai a tanácsteremben felszolgált harapnivaló majszolása közben válaszoltak kérdéseimre. Elmondták, hogy a diákok először, a tanárok már harmadjára járnak Magyarországon és lenyűgözte őket hazánk szépsége, az itteniek vendégszeretete és a magyar konyha páratlan íz világa. Meglepő volt számukra az a közvetlenség és szeretet, amelyben részesültek. Tapasztalatuk szerint saját meggyőződésükkel ellentétben a vendéglátóik egészen jól beszélnek angolul. Pozitívumként értékelték a sok kézműipari terméket, amivel a boltokban és a piacon találkoztak. Mint mondták, náluk már csak a tömegtermelés létezik. Furcsának találták, hogy itt az emberek kerékpárral és gyalog is közlekednek. Rettenetesen tetszett nekik a chipsadó, melyre, mint mondták náluk is nagy szükség lenne a népességre jellemző túlsúlyosság miatt.

Szintén csodálkoztak azon, hogy a boltokban pénzért árulják a bevásárló szatyrokat, ezzel  ösztönözve a kevesebb hulladék keletkezést. Nagyra értékelték, hogy a magyarok büszkék történelmükre, ismerik múltjukat, védik a műemlékeiket. Tetszett nekik, hogy nálunk az iskolák kisebbek, gyermek-centrikusabbak, emberközelibbek. Meglátásuk szerint itt nincsenek túlterhelve a diákok. Megkérdeztem, el tudnák e képzelni azt, hogy pedagógusként itt dolgozzanak. A válasz ezúttal nekem okozott meglepetést, mert mindegyikük részéről lelkes igenlő volt.

Este a főiskola 121-es termében találkoztak a vendégek az amerikai létforma iránt érdeklődő, az angol nyelvet bíró városlakókkal. A floridaiak hoztak magukkal mutatóba kagylókat és egy üvegnyi finom, hófehér homokot az óceánpartról. Míg válaszoltak a felmerülő kérdésekre körbeadták a hosszú utat megtett kincseket és a magukkal hozott, országukat bemutató fotókat. Beszéltek a napi rutinjukról, a hatalmas távolságokról, a mindig nyüzsgő strandról – ahol például a karácsonyt is ünneplik –, a tipikus amerikai ételekről, az emberi kapcsolatokról, a náluk őshonos állatokról, Florida végeláthatatlan síkságáról, az óceánról és a hurrikánokról.

A csoport az elmúlt napokban dr. Stefán Ildikó tanárnő kalauzolásával látogatást tett Egerben, Lillafürden, Sopronban, a Sisa-tanyán, voltak lovagolni és még vár rájuk Budapest és Szentendre felfedezése. Mindemellett a Gyakorló iskolában tanítottak, ami szintén kellemes emlékként kerül a kirándulás emlékkönyvébe.