Kallós Zoltán köszöntése

Fergeteges ünnepi műsorral köszöntötték Kallós Zoltán Kossuth-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett néprajzkutatót és népzenegyűjtőt Budapesten, a Hagyományok Házában április elsején. Jászberény város köszöntését és ajándékát Szabó Tamás polgármester vitte el.

Kallós Zoltán, az erdélyi magyar népzenei és néptánc mozgalom elindítója és szakmai megalapozója 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. A nemzetközi hírű folklorista főként a moldvai, kalotaszegi és mezőségi magyarság népzenéjét kutatta, a tárgyban kiadott könyvei, lemezei alapműnek számítanak. Válaszúton működik a Kallós Zoltán Művelődési és Oktatási Központ, ahol a szórványvidék 38 településéről származó 120 gyermeket anyanyelvén oktatják, bentlakásos rendszerben. Itt van a megvalósult álom, a páratlanul gazdag Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ is.

Az ünnepi est első részében a moldvai Szályka Rózsa Csángó Hagyományőrző Együttes műsora, a Csángó Menyekező kápráztatta el a jelenlévőket. A csángó lakodalmi szokásokat bemutató táncosok és énekesek a moldvai Bákó (Bacau) környékéről, így Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Bogdánfalváról és Forrófalváról érkeztek. Láthattuk előadásukban a hagyományos leánybúcsút, a fülkét, a menyasszonyrablást, és egy különös népszokást, a pálcatörést is megismerhettük. A keramikusként is ismert Petrás Mária gyönyörű énekével idézte meg szülőföldje csángó népének életérzéseit. Furulyán Legedi László István és Hodorog András játszott.

Az est második részében Papp Imre és barátai töltötték meg varázslattal a színpadot, felidézve a három évtizedes Kárpát-medencei néprajzi gyűjtőmunka élményeit. Hallhattuk énekelni Kallós Zoltánt, a csíkszeredai Győrfi Erzsébetet, és ámulatba ejtő, fergeteges táncot roptak mások mellett a születésnapos Papp Imre, Péterbencze Anikó, Hortiné Bathó Edit, Szűcs Gábor és Szűcsné Urbán Mária, valamint a Jászság Népi Együttes egykori és jelenlegi táncosai.

A köszöntők sorában elsőként Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte, hogy Kallós Zoltán önmagában ötvözi azt az értékrendet, amit a magyar hagyományok ápolása jelent. Otthonról hozta azt a tudást és vágyakozást, ami tanítóként útjára indította, hogy Kodály és Bartók útmutatása szerint Lészpeden, Magyarvistán, Gyimesfelsőlokon, Kolozsváron és szülőhelyén, Válaszúton is keresse és kutassa a még fellelhető értékeket. A Magyarországon és Erdélyben is létrehozott táncházmozgalom nemcsak a magyarság számára adott esélyt, de az egész világ kultúrája számára is. Egyre újabb generációkat bevonva a városi ifjúságnak is féltve őrzött értéke lett. Bejelentette, hogy létrehozták a Martin György nevét viselő Népművészeti Állami Középdíjat.
Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára megköszönte a Csángó Menyekezővel meghatározott fergetes programot, melynek szereplői gyönyörű népviseletükkel, előadásukkal felemelő élményt nyújtottak a jelenlévőknek. Köszönetet mondott Papp Imrének és barátainak, valamint Jászberény városának, hogy negyedszázada évről évre helyet, lehetőséget biztosítanak a Csángó Fesztiválnak.

Szabó Tamás, Jászberény polgármestere városa nevében köszöntötte mindazokat, akik a jászberényi kulturális és a csángó hagyományokat ápoló életnek meghatározó személyiségei. Így 90. születésnapján köszöntötte a város díszpolgárát, Kallós Zoli bácsit, valamint 75. születésnapja alkalmával Papp Imrét, és a 85 esztendős néptáncos Novák Ferenc Tatát, aki szellemében szintén mindenkor jelen van minden egyes csángó fesztiválon. A város minden lakója nevében üdvözölte az ünnepelteket, és átadta Jászberény ajándékát. A Hagyományok Háza egy évtizedekkel ezelőtt Bákóban készült, bekeretezett fényképpel köszöntötte Kallós Zoltánt.