Döntés után: Dalkia-dosszié

Rossz tanácsot adott az ügyvéd? címmel számoltunk be ezeken a hasábokon korábban arról, hogy Jászberény önkormányzatának képviselő-testülete március 9-i rendes, nyílt ülésén többségi szavazattal lezárta a Dalkia-ügyet. A politikai vihar az érdeklődés középpontjába állította ismét a pert. Olvasóink kérésére összeállításunkban összefoglaljuk az előzményeket, közöljük a vizsgálóbizottság teljes jelentését, a bizottság elnöke, három ellenzéki tagja, és Pócs János véleményét is.

Az előzmények. A Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2015. február 27-én megtartott rendkívüli zárt ülésén elfogadta a Dalkia-per körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló Z179/2015. (II. 27.), többször módosított határozatát.
A határozat 4. pontja tartalmazza, hogy a vizsgálat lezárultát követően – legkésőbb a rendőrségi, illetve az esetleges bírósági eljárás lezárásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül – a Bizottság jelentést készít a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület részére.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2015. december 28-án kelt, a Jászberényi Polgármesteri Hivatalba 2015. december 30-án érkezett határozatában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán folyamatban lévő büntető ügyben a nyomozást. Ezt követően a Vizsgálóbizottság a 2016. február 25-én tartott ülésén a 2015. március 4-e óta tartó vizsgálatát lezárta, jelentését elkészítette.

A Vizsgálóbizottság teljes szövegű jelentése. A Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Z-179/2015. (II. 27.) határozatával vizsgálóbizottságot állított fel a Veolia Energia Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint felperes és a Jászberény Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), mint alperes közötti bánatpénz megtérítése iránti per hátterének vizsgálatára, a 2000-2015-ig terjedő időszakbeli történések teljes áttekintésére.

A vizsgálóbizottság tagjai: Tamás Zoltán, önkormányzati képviselő – elnök, Balogh Béla, önkormányzati képviselő, Budai Lóránt, önkormányzati képviselő, Fedor István, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tagja, Ferencvári Csaba, önkormányzati képviselő, Gregor István, a Városüzemeltetési Bizottság tagja, Nagy András, önkormányzati képviselő.
A bizottság (16 ülésen, kb. 33 órában) munkája során a rendelkezésekre álló dokumentumok, és a 15 meghallgatott személy tájékoztatása alapján tette megállapításait.
Az Erzsébet Kórház és a PROMETHEUS Tüzeléstechnikai Rt.-vel 2000. március 30-án kötött 15 éves időtartalmú szerződésben foglaltakról egyértelműen nem mondható el, hogy a város érdekeit szolgálta. A bírósági tárgyalás során több szakértő különféle számításokat tett le – 150 millió és 1 milliárd forint között – a nem egyértelmű képlet alapján a szerződés felbontása esetén fizetendő – a felperes szerinti – bánatpénz meghatározására.

A kórház 2007-2008. évi működtetésének átalakítása szükségszerű volt a tarthatatlanul magas működési kiadások miatt. Erre vonatkozóan a város akkori vezetése nem egy céggel, befektetővel tárgyalt a kórházunk esetleges külső működtetésébe való adásáról. Voltak képviselők, akik elmentek más olyan város kórházába is tájékozódni, ahol a fenntartó önkormányzat már külső működtető társaságnak adta át a kórházát. A hosszú hónapokig tartó átalakítási elképzelések megvitatása során többször elhangzott Zeke László – önkormányzat által megbízott – ügyvéd megfogalmazásában, hogy a kórház által előzőleg kötött szerződések felbontása esetén (melyre később az önkormányzat adott utasítást) nem tartozik felelősséggel, és nem érheti semmiféle hátrány a régi fenntartót (önkormányzatot), mivel nem jogutódja a létrejövő kft.-knek.

A bizottság meggyőződése szerint az akkori képviselő-testület többsége nem szavazta volna meg a (korábbi Prometheus, akkor már DALKIA) szerződés felbontását, ha az előbbi kijelentések nem hangoztak volna el a fent nevezett ügyvéd szájából. Továbbá meggyőződésünk, hogy a kórház azért tudott talpon maradni, mert 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-ket hozott létre a képviselő-testület, nem pedig külső működtető céggel (Pl: Hospinvest Kft., lásd. Hatvan, Gyöngyös, Eger) történt a kórház további működtetése.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán ismeretlen tettes elleni feljelentést tett Dr. Gedei József önkormányzati képviselő, illetve Székely Géza, melyet követően eljárás indult annak a vizsgálatára, hogy a 2007-2008. évi átalakítás során történt-e nagy értékű, szándékos károkozás.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2015 decemberében megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő büntető ügyben a nyomozást.

A 2010 és 2014 közötti peres eljárásról az önkormányzat tagjai hivatalosan nem kaptak tájékoztatást, így nem tudhatták, hogy milyen bírósági döntés született a „DALKIA” perben. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében célszerű lenne évente legalább egy alkalommal zárt ülés keretein belül a folyamatban lévő peres ügyekről tájékoztatást kapni a polgármestertől.
A vizsgálóbizottság nem talált dokumentumot arra, hogy a DALKIA felperes a kártérítési per megindítása előtt tett-e, s ha igen, akkor milyen összegű, peren kívüli megegyezési ajánlatot az önkormányzatnak. Így azt érdemben nem is mérlegelhette a testület.
A bizottság megállapította, hogy az önkormányzatot ért nagy összegű kár miatt a képviselő-testület tagjai nem vonhatóak felelősségre, ellenben felmerül annak kérdése, hogy az önkormányzat által megbízott ügyvéd kijelentései, eljárásai további vizsgálatot igényelnek-e? A vizsgálóbizottság ülésein több esetben volt hiányzó meghívott, illetve tag is, mely nehezítette a munkát és az egységes vélemény kialakítását.

A vizsgálóbizottság további működtetésétől eredmény már nem várható, ezért kérjük a képviselő-testületet, hogy a jelentést szíveskedjen elfogadni. (A képviselő-testület 11 igen szavazattal elfogadta a jelentést, egyben a vizsgálóbizottság megszűnt. – a szerk.)

 

A tanulságokat emlékezetünkbe kell vésni

A vizsgálóbizottság elnökeként arra törekedtem, hogy a Veolia Energia Magyarország Zártkörűen működő Részvénytársaság, mint felperes, és a Jászberény Városi Önkormányzat mint alperes közötti bánatpénz megtérítési per hátterét a lehető legteljesebben áttekinthessük.

A négy kormánypárti és három ellenzési képviselőnek azonos lehetőségei és jogai voltak a vizsgálat során. Több ezer oldal dokumentumot áttanulmányozva korrekt anyagot terjesztettünk a képviselő-testület elé.

A vizsgált tizenöt esztendő mindhárom kritikus csomópontja okozott nehézségeket számunkra. Ha arra gondolunk, hogy 2000-ben Magyar Levente, akkori polgármester kötötte a Prométheus-szal az alapszerződést, 2008-ban utóda Gedei József idején bontották fel, a jelenlegi polgármester Szabó Tamás pedig első hivatalba lépését követő napokban kapta a nyakába a pert, érzékelhetjük a feladat bonyolultságát.

Magyar Levente ma is úgy véli, hogy az eredeti szerződés megkötése nélkül a kórház fejre állt volna. A felbontás előtti időszakban a baloldali vezetésű önkormányzat és a konzervatív ellenzék egyaránt azt vallotta, hogy az átalakítás a város számára elviselhetetlenné nőtt terhek miatt elkerülhetetlen.

Az egyformán látott elemek mellett a viták például arról szóltak, hogy a 2000-es szerződés lehet, hogy induláskor nem volt előnytelen a városnak, de mégsem volt jó szerződés, amelyből mindkét fél részére világosan, egyértelműen kiderülnek az egyes lépések jogi és főleg anyagi következményei. Az átalakítás időszakában abban volt nézeteltérés a város politikusai között, hogy ki folytassa a munkát, kivel szerződjön a város? Utólag látszik, hogy a saját kézben tartás nagyságrendekkel kisebb terhet jelentett a környező kórházakat kiszipolyozó külső vállalkozók ténykedéséhez képest, amit a mi kórházunk nem élt volna túl. A gyöngyösi, hatvani, egri kórházak milliárdos állami megsegítésekre szorultak, és még ma is érzik az akkori kezelő „áldásos” tevékenységét.
Az átszervezés során száznál több partnercéggel szűnt meg a kórház szerződése, közülük számosan újra pályáztak és nyertek. Egyedül az akkor épp Dalkia névre hallgató cég nem fogadta el, hogy neki is a közbeszerzésen kell indulnia. A döntést megtámadta és a döntőbíróság előtt elveszítette. A működtetésre viszont nem pályázott, inkább perelt. A bizottság többségi véleménye a rendőrségi és ügyészségi vizsgálat eredményét is figyelembe véve az volt, hogy személyi felelősség nem merült fel ebben a tizenöt éves történetben.

A két kft-s modellel kapcsolatban megállapítható volt, hogy a tervbe vett kórházfejlesztés esetén a működtető kft a beruházásokból vissza tudta volna igényelni több száz millió forint értékben az Áfá-t. A beruházás akkor elmaradt, ezért amilyen logikus és a város érdekét szolgáló volt a két külön kft megalakítása, okafogyottsága miatt ugyanolyan logikus volt a körülmények megváltozásával az egybeolvasztásuk. Aki nem politikai kalandorságból szemléli és magyarázza ezt a történetet, józanésszel el tudja fogadni a jelentés megállapításait. A tanulságokat ezzel együtt is jó időre emlékezetünkbe kell vésni.

Tamás Zoltán

 

Jobbik: Nem értettek egyet

Budai Lóránt, a Jobbik Jászberényi Alapszervezetének elnöke, önkormányzati képviselő és Bobák Zsolt önkormányzati képviselő közösen mondták el véleményüket Dalkia-ügyben a helyi sajtó munkatársainak.

A márciusi ülésen a képviselő-testület 11 igen szavazattal fogadta el a Dalkia-ügyet több mint egy évig elemző vizsgálóbizottság jelentését. Ebben a dokumentumban az áll, hogy a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház és annak szolgáltatója, a Dalkia Energia Zrt. (jogutódja: Veolia Zrt.) szerződésbontásakor a képviselők nem jártak el jogszerűtlenül. Budai Lóránt és Bobák Zsolt szerint azonban vannak felelősei az elvesztett pernek.

Budai Lóránt szerint azzal, hogy a kormány átvállalta a 750 millió forintos perveszteséget Jászberény önkormányzatától, minden állampolgárt megkárosított. A bizottság működéséről elmondta, hogy sok kérdésre nem kaptak érdemben választ. Bobák Zsolt lapunk egy évvel ezelőtti hasábjairól idézett, miszerint Pócs János „úgy vélte, hogy Jászberény nem lehet következmények nélküli város…”. Mint a bizottság munkájának szorgalmas nyomonkövetője úgy vélte, hogy eleinte ugyan konstruktív munka folyt, de a végső jelentéssel nem értettek egyet, így azt el sem fogadták. A két jobbikos képviselő álláspontja szerint a város pervesztésének vannak felelősei, akiknek fel kellene vállalniuk tettük következményét.

 

Szubjektíven egyoldalú megállapítások

Balogh Béla, az MSZP helyi elnöke is a nyilvánosság elé tárta különvéleményét a Dalkia-perrel kapcsolatban sajtótájékoztatóján.
Balogh Béla több pontban is bírálta a Dalkia-per okán felállított vizsgálóbizottság jelentését. Részletesen kifejtette a bizottság munkáját és az általa részrehajlónak vélt döntéseit. A jelentés műfaján tűnődve nem tudta eldönteni, hogy valótlanságba oltott fikció, vagy fikcióba oltott valótlanság, amit a kezében tart. „Az elkészített összefoglaló nem ad áttekintést sem lényeges részletekről, sem a folyamatról… szubjektíven, egyoldalú megállapításokat tesz.” Rávilágított a jelentés és az általa vélt tények különbségére, köztük arra, hogy a záródokumentumban szereplő adatoktól eltérően az önkormányzat a Prometheussal kötött szerződést.

Balogh képviselő szerint – aki maga is tagja volt a vizsgálóbizottságnak –, ha annak idején nem volt előnyös a város számára ez a szerződés, akkor vállalja a felelősséget az, aki annak idején megszavazta.

A szerződés felbontásának kiinduló pontjára így emlékezett részletekbe menő különvéleményében: „A 2007. évi költségvetés előkészítésekor, az akkor megválasztott polgármester, dr. Gedei József szűk körben tartott megbeszélésen azt a feladatot adta ki, dolgozzanak ki megoldást, hogy a kórház egyre növekvő működési támogatása ne terhelje a városi költségvetést.”
A 180 hónapra kötött szerződés lejárta előtti felbontásáról véleménye szerint nem az ügyvédi javaslat játszott döntő szerepet a képviselő-testület többségének szavazatában, hanem a kórház működtetésének nyereségről szóló ígérete. Ugyanis ekkor alakították át a kórházat két gazdasági társasággá. A szerződés szerint a tizedik évben lehetőség lett volna a feleknek tárgyalásba bocsátkozni, de a város a szerződést a nyolcadik évben felbontotta és tárgyalni nem akart.
Az ügyben érintett személyek köréből hiányolta Piroska Miklós véleményét, aki Balogh képviselő elmondása szerint hatszori meghívásra sem jelent meg a vizsgálóbizottság előtt. Holott ő volt a kórház vagyonkezelőjének ügyvezető igazgatója.

Balogh Béla hiányolta, hogy a képviselő-testület nem kapott tájékoztatást a per állásáról annak ellenére, hogy hét bírósági döntés is született. Meglátása szerint két lehetőség lett volna: más szakértőket bevonni vagy másfajta stratégiát választani. Véleménye szerint vannak felelősei a perveszteségnek: akik megszavazták. Sőt, Balogh Béla a jelentést elfogadó képviselőket is felelősnek tekinti erkölcsi szempontból. Álláspontja szerint a hozzá nem értés 750 millió forintjába került az adófizetőknek és Jászberény jó hírneve is csorbát szenvedett.

 

Ki lehetett a felelős?

Az általam megismert anyagok, jegyzőkönyvek, dokumentumok, személyes meghallgatások után is nehéz egyértelmű felelőst találni. Sokan hibáztak szerintem. Az akkori képviselő-testület tagjai, akik az igen gombot nyomták.

Nem voltak teljesen felkészülve a döntés fontosságára, olyan dolgokat söpörtek le, mint az Ilex jelentést, a könyvvizsgálói jelentés nem kérése és sorolhatnám még. Nem lehet őket laikusnak mondani, minden anyag ott volt előttük. Tiszta fejjel és józan paraszti ésszel kellett volna gondolkodniuk, és nem elfogadni azonnal és bólogatva az ambiciózus alpolgármester és a nagyon magabiztos ügyvéd ügymenetét. Egy kérdést kellett volna feltenni: „Mi lesz ha?” A nagyon magabiztos ügyvéd ténykedését, ha minősíthetem, katasztrófa. (Tanúság a jegyzőkönyvből): Ha a város megbízza, be lehetne perelni azt a bírót,  aki Jászberény ellen ítélkezett.

(Gregor István)

 

Pócs János: Szabad örülni!

A Dalkia perrel kapcsolatban kezdettől vállaltam és most is határozottan vallom, hogy minden ügynek a felelősét meg kell keresni. A ilyen ügyeknek meg különösen. Jászberény város önkormányzata megtette a feljelentést – ahogy ezt kértük és megígértük. A rendőrség és az ügyészség a feljelentéseket összekapcsolta, együttesen vizsgálta, majd lezárta az ügyet. Hozott egy döntést, amit törvénytisztelő állampolgárként tiszteletben kell tartanunk, és tudomásul kell vennünk.
Ezt tette a kormányunk is, amelytől személyesen kértem vizsgálatot az ügyben. Meghallgatták és méltányolták a kérésemet, de az igazságszolgáltatás döntését követően – abban megbízva és nem felülbírálva – a további lépéseket szükségtelennek ítélték az illetékesek.

Az ellenzéknek – akik közül hárman a helyi vizsgálóbizottság megválasztott tagjai voltak –, meglehet más a véleménye. Például aki nem jobbikos, arról azt sugallják, hogy a börtönben a helye. Ennek érdekében nyomást akarnak gyakorolni az igazságszolgáltatásra. Mentsen az Isten attól bennünket, hogy a mindenkori kormány, vagy más politikusok irányítsák a rendőrséget vagy az ügyészséget. Én nagyon remélem, hogy ez az időszak soha nem fog bekövetkezni.

Ha ebben az ügyben valakinek korrupciós gyanúja van, tud arról, hogy akár egyetlen forint közpénz kötődik valakihez, tegye szóvá. Én fogok az élére állni az ügynek, hogy a bűnös megkapja a méltó büntetését. A rendőrségnek és az ügyészségnek az az álláspontja, hogy politikai hovatartozástól függetlenül nincs olyan személy és nincs olyan forint, ami egymáshoz kötődik. Politikai haszonlesésből pedig – és minden alap nélkül – nem erkölcsös hergelni a város lakosságát.
Ki kéne mondani azt az egy mondatot, hogy a jászberényieknek nem kell érte hálásnak lenni, de szabad örülni, hogy a kormány helyettük kifizette a vesztett per költségeit. Ezért tényleg fel van háborodva Jászberény egy része, vagy csak némely politikusok?