Negyedszázad a Jászokért

Ragyogó napsütés köszöntötte március 19-én, szombat délelőtt a Jászok Egyesülete újjáalakulásának 25. évfordulóját ünneplőket Budapesten, a Budai Várban. A jubileumi ünnepség a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán koszorúzással vette kezdetét, ahol a Jászfényszarui Huszárbandérium díszelgése mellett katonai tiszteletadással megkoszorúzták a Jászkun Huszárok Emlékművét. Az ünnepi találkozó a Vágó Pál festőművész monumentális alkotásával díszített Márványteremben folytatódott.

Dr. Dobos László, alapító ügyvivő felvezetőjében utalt az immár harmadik alkalommal helyszínül szolgáló termet díszítő, Vágó Pál festette faliképre, ami azért is különösen kedves a jászoknak, mivel a legmagyarabb fegyvernem csatáit megörökítő művész maga jászapáti születésű volt. Ez az alkotás 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Majd meleg szavakkal köszöntötte a kiskun és nagykun vendégeket is, „hiszen egyek vagyunk, egy történelmi múlt kapcsol bennünket össze, és ebben a megújult világban is közös céljaink vannak”.
Felidézte, hogy 1991-ben ezen a napon harminchat alapító hozta létre az egyesületet, és akkor mondták ki azt, amit a jubileumra megjelent kötet is: Adósai vagyunk szülőföldünknek. Erről a törekvésről szólt az elmúlt 25 év: annak az adósságnak, legalábbis egy részének a lerovásáról, amivel szülőföldünknek tartozunk. Az elért eredmények közül a jász értékrend megerősödéséhez és a jász öntudat reneszánszához való hozzájárulást, a Jászság múltjával foglalkozó alapvető történeti, néprajzi munkák közreadását, a világban szétszórt jászok összekapcsolását emelte ki. Ezt szolgálták az egyesület kiadványai, rendezvényei is.

Az idén immár a 22. Jász Világtalálkozóra kerül sor, ezúttal Jászárokszálláson, itt adják át 25. alkalommal a „Jászságért” díjat, és nemrégiben megtörtént a 7. Jászsági Civil Vándordíj kiírása is, az egyesület rendezvényeinek száma pedig meghaladta a 250-et.

Azok közül, akikkel negyedszázaddal ezelőtt indult újra az egyesület, már sokan nincsenek közöttünk. Rájuk egy perces néma főhajtással emlékeztek.
Majd szólt arról is, hogy a Mária Terézia 1745. május 6-án kelt Redemptios diplomájáról hosszú ideig csak beszéltünk, de nemrég megjelent könyv formájában, azt követően pedig a Jászok Egyesülete egyoldalas formában is kiadta, hogy egyetlen rátekintéssel mindenki megismerhesse, hiszen ez a jász megmaradásunk alappillére.
Dr. Dobos László köszönetet mondott a tagságnak. Ők hordozzák a vállukon az egyesület tevékenységét, az SZJA 1%-ok mellett az ő tagdíjuk teszi lehetővé, hogy az egyesület megálljon a saját lábán. Hangsúlyozta, hogy az egyesület vezetői soha semmilyen díjazást nem kapnak. Megköszönte a képviselőtársak segítségét, a szponzorok, különös tekintettel Csányi Sándor támogatását. Külön köszönetet mondott családjának, feleségének, fiának és lányának, mert nélkülük nem tudta volna ezt a munkát kifejteni. Kitért arra is, hogy az egyesület a tevékenységébe bekapcsolja a modern kor eszközeit, amelyek segítségével a világ bármely részében élőkhöz eljuthatnak a Jászságot érintő témák.

Örömmel nyugtázta, hogy ilyen sokan eljöttek. „Ez a mostani alkalom is megerősít bennünket abban az eltökéltségünkben, hogy tovább haladjunk „A magunk útján”, amit egy korábbi kiadványunk is kimondott. Adjon az Isten erőt, hogy ebben vagy még szélesebb, megfiatalodott körben találkozhassunk a 30. évfordulón. Isten éltesse a jászokat!„ –  zárta gondolatait.
Eszes Béla, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 45 éves kényszerszünet után alakult újra az egyesület. Az újjászületés után 25 tartalmas esztendő, számos esemény, ünnepség következett. Az eltelt időszak eredményeire az elődszervezet alapítója, dr. Czettler Jenő professzor is büszke lenne. Az a cél, amit az egyesület kitűzött maga elé, nem egyszerű: intézményes kapcsolatot teremteni az elszármazottak és az otthon élők között. Ez bőven ad feladatot az ügyvivői testületnek. Minden jászt arra kért, készüljön fel a következő 25, 50 év kihívásaira, feladataira. Zárógondolatként pedig Szent István intelmeit hozta fel: „aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az Isten törvényeire sem ügyel. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra?  Semelyik.” Isten éltesse a Jászok Egyesületét 25. születésnapján, és az ügyvivők kormányozzák továbbra is jász módra!
Kő Pál, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész személyesen nem tudott jelen lenni, üdvözletét Kladiva Imre címzetes apát tolmácsolta. Farkas Kristóf Vince, az ügyvivői testület legfiatalabb tagjaként a közösségi oldalak használatát emelte ki, amely hozzásegít ahhoz, hogy az egyesület tartalmai fiatalokat és idősebbeket egyaránt összekössenek, és újabb értékeket adjanak át. Bizakodását fejezte ki, hogy az egyesület fiatalodása tovább folytatódik és még több fiatalt tudnak megszólítani, amihez személy szerint ő is megpróbál hozzájárulni.

Dr. Bathó Edit, a jászok 142. esztendeje működő múzeumának a képviseletében köszöntötte a jelenlévőket és a negyedszázados jubileumát ünneplő Jászok Egyesületét. Külön köszönetet mondott dr. Dobos Lászlónak, aki 25 esztendeje nagyon kemény kézzel, jász akkurátussággal irányítja az egyesületet, tartja össze a jászokat. További kitartást és sok sikert kívánt.  
Az ünnepségen díszoklevelet vett át a Jászságban élők és az onnan elszármazottak kapcsolatának ápolásért mások mellett Szabó Tamás, Jászberény város polgármestere.
A jelenlévők a Jászság fiatal büszkesége, Váradi László zongoraművész játékában gyönyörködhettek. Végül Kladiva Imre c. apát asztali áldása után a jászberényi Kukta Kft., Bobák József csapata jász ételekkel várta az ünnepség résztvevőit.