Az álmok festője

Litkei József Boglyák című alkotására esett a választás, hogy A hónap műtárgya képzőművészeti sorozat darabjaként közelebbről megismerkedjen az alkotással és készítőjének életútjával a művészetkedvelő közönség.

A rendezvénynek hagyományosan kedd késő délután a Szikra Galéria adott helyt, ahol a tulajdonos, Szikra István köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket és a meghívott vendégeket. A kávéházi miliőt a Palotásy János Zeneiskola növendékeinek és tanárainak kellemes műsora tette teljessé. A hegedű és zongorajátékot követően az est főszereplője, Litkeiné Fábián Rózsa, a művész felesége segítségével idéztük meg a jászberényi születésű festőművész, Litkei József életét, munkásságát.

A már közel harminc éve özvegy Rózsa szintén festőművész, így nem csak a feleség jogán, de valódi szakértőként is hiteles képet festett szeretett férjéről – ezúttal a szavak erejével. Felidézte főiskolás éveiket, amikor egy baráti társaságban először látták meg egymást, majd bepillantást nyertünk az évek folyamán népesre duzzadt család boldog hétköznapjaiba is. A Litkei családból gyermekek és házastársaik, távolabbi rokonok is részt vettek a galéria programján és örömmel osztották meg történeteiket, mutatták be a családi fotóalbumban megörökített pillanatokat a népes közönségnek. A hallgatóság pedig a felszolgált tea, majd bor mellett szívesen kortyolgatta a családi anekdotákat is, lapozgatta a körbeadott művészeti kiadványokat, tanulmányozta a régi fotókat.
Rózsa jóvoltából kibontakozott a művész karrierje is előttünk. Litkei József festő, grafikus Jászberényben született 1924 márciusában egy szintén sokgyermekes családba. Ifjú éveiben Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval együtt megalapította a Dési Huber István Népi Kollégiumot, mely nehéz sorsú, tehetséges fiataloknak adott otthont. A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően az Iparművészeti Főiskola alakrajz tanáraként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. A tanítással egyidejűleg alkotóművészetét több irányban is bővítette; akvarellek, olajképek mellett gobelin, mozaik, üvegablak alkotásokat is létrehozott, bőrkompozíciókat is készített. Több négyzetméteres díjnyertes bőrképének hollétét sajnos homály fedi, de gyönyörű, modern üvegablakait a veszprémi megyeházán módunk van megtekinteni. Sokszorosító szita technikával egyedi képi alkotásokat hozott létre. Szitanyomataira a szín, forma és folthatások harmonikus egysége a jellemző. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek, grafikáinak tárgya táj- és munkaábrázolás, csendélet, valamint portré. A látványból kiinduló képei realista igénnyel és konstruktív szerkesztettséggel készültek. Legjelentősebb kiállítása 1977-ben a Műcsarnokban nyílt, ahol a közönség megtekinthette széleskörű alkotói tevékenységét.

Az est folyamán bemutatott Boglyák című akvarell a természet ihlette képek sorába illeszkedik. Bár korán elköltözött városunkból, mindig büszkén vallotta jásznak magát. Jász mivolta, a jászsági levegő minden tájképén érzékelhető. A megálmodott valóságot, lelke legmélyebb rezdüléseit igyekezett vászonra vinni. Jellegzetes színösszeállításaiban érezhető a tudatosság. A lágy kékek, remekül harmonizálnak a zöld árnyalataival, a színek simítják, szelídítik egymást. Az alakok olyannyira plasztikusak, hogy szinte megfogható tömegük van, a formák ritmusokba rendeződnek, úgy állnak egységgé, mint egy zenei kompozíció. A Boglyák című kép mellett megtekinthettünk két másik műalkotást is a galéria tulajdonából, egy nagymarosi tájképet és egy hangulatos jászsági jelenetet ábrázoló alkotást.

A festménybemutatót követően Farkas Edit, a Hamza Gyűjtemény igazgatónője nyújtott át egy csokor virágot Fábián Rózsának, ezzel is megköszönve a gyűjteménynek évekkel ezelőtt felajánlott Litkei képeket. Az igazgatónő örömmel tudatta, hogy a régi malom épületében hamarosan helyet kap a múzeum és végre láthatóvá válnak több nagyszerű alkotással egyetemben azok a kincsek is, amelyek eddig raktárban pihentek. Így remény szerint megcsodálhatjuk majd a közönség szeme elől rejtve maradt Litkei József képeket is.