Gondoskodó szeretet a sérültekért

Szombat délelőtt a könyvtár kamaratermében a Fogódzkodó Egyesület várta a sérült gyermeküket, rokonukat gondozó hozzátartozókat rendezvényére, melynek témája a gondnokság alá helyezés volt.

A mintegy tucatnyi érdeklődővel dr. Gyurkó Rita, a Jászberényi Járásbíróság bírája osztott meg hasznos információkat a hozzátartozókra bizony súlyos lelki terhet rovó témával kapcsolatban. Bevezetésképpen a hallgatóság előtt tisztázta a jogképesség és a cselekvőképesség fogalomkörét és ismertette a gondnokság alá helyezés intézményének alapvető céljait. Világossá tette, hogy ezen jogi kategória azok jogait és érdekeit védi, akik mentálisan sérültek. A cél a cselekvőképesség minél kisebb mértékű, a fokozatosság elvének megfelelő korlátozása mellett megvédeni ezen emberek körét a kiszolgáltatott helyzetektől.

Az ENSZ és az Emberi Jogok Európai Bírósága is több alkalommal felhívta Magyarországot, hogy a gondnokság alá helyezési eljárásokban törekedni kell arra, hogy az érintett személyek csupán a legindokoltabb mértékben legyenek korlátozva cselekvőképességükben. 2014 márciusától, az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével a korábbi, cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság helyett a cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés kifejezések használandóak, és a cselekvőképesség részleges korlátozása általános jelleggel már nem, csakis konkrét ügycsoportok, pl. ingatlan tulajdonnal való rendelkezés, egészségügyi önrendelkezési jog, stb. meghatározása mellett történhet. Fontos az is, hogy a gondnokság alá helyezés – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is – csak abban az esetben rendelhető el, ha az érintett személy egyéni körülményeire, családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel indokolt. Részleges korlátozás esetén az érintett ügycsoportokban a gondnokság alatt álló személy nyilatkozata – néhány törvényi kivételtől eltekintve – csak gondnoka hozzájárulásával érvényes, a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nevében pedig gondnoka jár el.

A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevelet általában a gondnokság alá helyezendő alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani. Keresetindításra az egyenesági rokon, a testvér, az együttélő házastárs, az élettárs, a gyámhatóság és az ügyész jogosult, illetve 17. életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője, a felsoroltak felperesként fognak a perben szerepelni. A gyámhatóságok rendkívül leterheltek, ezért gyakori, hogy hozzátartozó indítja a pert. A bíróság az alperesnek hivatalból ügyvédet, úgynevezett ügygondnokot rendel ki. Az eljárás a Jászberényi Járásbíróságon jelenleg körülbelül három hónap alatt lezajlik, ha az elkészült igazságügyi szakértői vélemény egyik fél és a bíróság számára sem aggályos. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat elvégzése az ítélethozatalhoz elengedhetetlen. Az eljárás illetékmentes, a szakértői vizsgálat díját pedig az állam viseli. A perek zömmel a második tárgyalási határnapon hozott ítélettel fejeződnek be első fokon, többnyire jogerősen, ebben a pertípusban ugyanis elég ritka a fellebbezett ítélet.
Az új jogszabály szerint elrendelt gondnokság alá helyezések esetén minden esetben kötelező a felülvizsgálat legkésőbbi időpontjáról való rendelkezés, de a törvényalkotó valamennyi, korábban elrendelt gondnokság alá helyezés felülvizsgálatát is elrendelte.

A gondnokot a bírósági ítélethozatalt követően a gyámhivatal jelöli ki, általában valamely arra alkalmas és azt vállaló hozzátartozó személyében, ennek hiányában hivatásos gondnokot rendel ki.
Az új szabályozás bevezette a cselekvőképességet nem érintő, támogatott döntéshozatal intézményét.  Ez utóbbi azt jelenti, hogy annak, akinek a mentális állapota ugyan nem indokolja a gondnokság alá helyezést, de az ügyei viteléhez a segítségnyújtás mégis indokolt, a gyámhivatal az érintett kérelmére támogatót rendel. Szintén az új szabályozással került bevezetésre az előzetes jognyilatkozat tételének lehetősége: közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban, a gyámhatóság előtt személyesen nyilatkozni lehet arról, hogy amennyiben a későbbiekben a nyilatkozatot tevő olyan állapotba kerülne, hogy gondnokság alá helyezik, ki legyen, vagy éppen ki ne legyen a gondnoka, a gondnok adott ügyben hogyan járjon el.

Az előadás kérdések feltevésével, elgondolkodtatóan megrázó konkrét esetek bemutatásával zárult. A bírónő tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a bíróság nyilvános félfogadási napján a keresetlevél benyújtásához segítséget kaphatnak.