Milyen a felnőtt párkapcsolat?

A forgatókönyv a szokásos. Jászberény, Bercsényi úti Ifjúsági Ház. Ez volt a helyszíne dr. Csernus Imre pszichiáter legújabb, városunkban tartott előadásának. Nem először járt már a Jászság fővárosában. Az érkezés is a szokásos: a hallgatóság háta mögül közelít a terem eleje felé. Bejön, egyik kezében a mikrofonnal, amelyikben ő beszél, a másik eszköz ekkor még a farmerja jobb hátsó zsebéből kandikál csak ki, amit ballonszerű, hosszú kabátja egy kicsit eltakar. Táskája lazán, a nyakán átemelve a vállán lóg, a térdéig leér. Majdnem. Ez a megjelenés is a szokásos. Ahogyan a hajat pántként tartó szemüveg is, amely nyugodtan fekszik az egész előadás alatt szemmel láthatóan nem túl frissen mosott haján. Ő egy jelenség, ez vitathatatlan.

A bevonulást követően lekerül a kabát, vele együtt az oldaltáska. Marad viszont a két mikrofon, amelyből az egyikkel folyton beszélgetőpartnert keres dr. Csernus magának. Ettől a közönség kezd izgatottá, ha úgy tetszik egyre ijedtebbé válni. Érződik ez a levegőben, ott van minden lélegzetvételben. Ezt a doki meg is jegyzi, szóvá teszi. Ezt akarja. A lányok, asszonyok vörös orcával ülnek, kitartóan a térdüket figyelve, vagy a távolba réved tekintetük, de semmiképp sem dr. Csernus szemeibe néznek. Az „ország pszichiátere” ezt nagyon jól érzékeli, sőt élvezi. Tovább fokozza a kissé riadt hangulatot, majd hirtelen lecsap, nem az első sorban, nem a hátsóban, hanem a terem közepe felé szólít meg egy nézőt. A párkapcsolatáról faggatja a fiatal huszonéves lányt, aki belepirul minden egyes válaszba. A doki békén hagyja, továbbmegy. Egész rendes – gondoltam. Azután egy harmincas éveiben járó fiúval kezdi boncolgatni annak szerelmi életét, helyesebben egykori kapcsolatát, mert mint elmondta, a lányt otthagyta. A fiú már kommunikatívabbnak bizonyul, a doki ezért valamivel tovább kitart mellette. Azt kezdik el vitatni, hogy mi az a felnőtt párkapcsolat? Dr. Csernus kérdi: mit jelent az, hogy valaki felnőtt, mitől válik azzá? A kérdés után nem sokkal jön a doki válasza: attól, ha az ember felelősséget tud vállalni a tetteiért. Sőt a tettein kívül a gondolataiért, a tulajdonságaiért, az érzéseiért.

A téma tehát, amit február 5-én este Jászberénybe hozott a felnőtt párkapcsolatról szólt. Mint mondta, ő az este folyamán csak lehetőséget kínál fel, amivel a közönség vagy él, vagy tovább vegetál hazugságokkal teli párkapcsolatában, egy olyan partner mellett, akire igazából már nem tud felnézni és tisztelni. Persze vannak kivételek, de a doki, ezúttal sem ezekre a kivételekre volt „kivételesen” kíváncsi, hanem igyekezett olyan embereket megszólítani, ahol valami gubancot próbált kiszimatolni érzelmi téren.
Mint mondta, azt tapasztalja, hogy zárkózottak az emberek. Fontos volna egy párkapcsolatban a másik ember tiszteletben tartása.
”Kétfajta típusú személy létezik. Az egyik a magát becsapó, a másik viszont az őszinte vagyok magamhoz-fajta. Mindig a megmérettetés mutatja meg, hogy rendelkezünk-e azokkal a tulajdonságokkal, amiket magunkról gondolunk. Az a jól működő kapcsolat, ahol két felnőtt vesz benne részt, akik felnőttként is viselkednek. Vagyis vállalják a felelősséget a cselekedeteikért, a gondolataiért, az érzéseiért, a tulajdonságaikért. Vannak a bevállalósak és van a nyuszi-típus, aki nem mer lépni, adott esetben egy rossz kapcsolatból kilépni. Hallgat érzései felől.” – foglalta össze Csernus doki.

Szóba került az est folyamán az érzelmi intelligencia kérdése. Érzelmileg intelligens az az ember, aki a konfliktusait is megfelelő módon tudja kezelni, a problémák elől nem fut el, nem söpri a szőnyeg alá, a félelmeit le tudja küzdeni, ezáltal kialakítja a hiteles ember kisugárzását. Ez a jellem szülőként meg fogja értetni magát a gyermekével. Fontos, hogy ne hazudjunk magunknak, őszinték legyünk. Beszéljünk az érzéseinkről először magunknak, majd a másik félnek is. A konfliktusainkat meg kell tudni oldani. Ehhez kitartó munka szükséges.
Csernus doki hangsúlyozta, hogy mindenki szeretne őszinte párkapcsolatban élni, de őszintén beszélni nem könnyű feladat. Tudni kell mit jelent az, hogy magány, magammal lenni, őszintén. Ez a magatartás eredményezi a hiteles nőt és férfit. A kisugárzás az önbizalomból táplálkozik. Az önbizalomhoz sikerélmények kellenek. A doki kifejtette, hogy vannak a szülőktől eltanult példák. Ha hiteles a minta, a gyermekből is hiteles felnőtt válik.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy az emberek egy idő után elfelejtenek a kapcsolatért dolgozni.  Azt gondolják, hogy amit az elején beletesznek, örökké fog tartani. Egy viszonyhoz kétféle módon lehet hozzáállni: majd lesz valahogy. Nos, ez semmi esetre sem jó, eleve kudarcra ítélt viselkedés. Ebben tudatos hozzáállás nincs.

A másik viszont azt mondja: amit érzek vállalom önmagam előtt, azután kimondom a másiknak. Figyelem: a zárkózottak erre ráfáznak! Ugyanis az érzelmileg zárkózott emberből úgy kell kivenni, mire gondol. A doki hozzáteszi a következő magvas kijelentést: az a „hímnemű”, aki az anyjától nem vált le, nem üti meg a felnőtt férfi szintjét.

Dr. Csernus hangsúlyozta, hogy az ember mutassa ki rendszeresen az érzelmeit, a szeretetét, öleléssel, simogatással. Mert, aki belülről csak vegetál, de kifelé mást mutat nem jó. Az színlel, önmagának hazudik. Hallottuk, hogy van merev és rugalmas személyiségszerkezet. Ez azt jelenti, hogy ki az, akinek valójában van önbizalma és ki az, aki csak megjátssza azt. Erre egyszerű rájönni: ha jóban vagyok magammal, mosolygok, ha nem, akkor olyan képet vágok, mint aki savanyú uborkába harapott.
Fontos megfigyelni, hogy korán reggel jól érzem-e magam, örömmel ülök-e be az autóba és indulok munkába? Egyáltalán szeretem-e a munkám? Ha magammal sem vagyok őszinte, akkor másokkal sem megy. „A 21. század embere fél a fájdalomtól. Fél attól, ha kimondja gondolatait, mi lesz? Fél a másik reakciójától. Ha nem vagyok őszinte a bizalom is megszűnik, ezzel együtt a kölcsönös tisztelet. Ezáltal nincs alkalmazkodás sem, az illúzió pedig drága mulatság.” – hangzott a doki összegzője.
Az előadás során nem maradt el a szexualitás témája sem. A doki szerint kiegyensúlyozott, rendszeres szexuális kapcsolata egy zárkózott embernek soha nem lesz. Szeressem magam, a testem, mert akkor tudom felkínálni azt a másiknak. Hozzátette, a pasik jelentős része érzelmileg zárkózott. Ha nem fejlesztik ilyen irányban magukat, elfelejtenek megdolgozni egy kapcsolatért, a fizikai dolgok megszokottá válnak. Megszűnik a szerelem és már nem tud a másikra felnézni. Ez igaz a nők szemszögéből is.

Csernus doki kiemelte: nem szégyen segítséget kérni, ha nem értjük érzéseinket. Forduljunk szakemberhez. Fontos az öröm, a fájdalom, a kellemes és a kellemetlen vállalása. Ez munka, kemény munka. A görcsös embernek meg, szia!  Nos, kérem tessék ezeket átgondolni!