Liszt Ferenc után, szabadon

Rendhagyó zenetörténeti órán vehettek részt azok a szerencsés jászberényi általános- és középiskolások, akik hétfőn repülhettek a muzsika szárnyán.

Elsősorban a fiatalok ismeretterjesztését tűzték ki célul a Házhoz megy a Zenede című előadás megálmodói, amikor tavaly ősszel megszervezték országjáró turnéjukat. S hogy hiánypótló kezdeményezésről van szó, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja. A zenei időutazás során a Lehel Film-Színnházban összegyűlt gyerekek hétfőn megismerkedhettek a 20. század könnyűzenéjének fejlődésével, hangszereivel és táncaival.
Az évszázadot átölelő zenei kalandozás során Bordás József dob-művész, zenetanár, a Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagja kalauzolta a gyerekeket. Az interaktív előadásban a közönség is részesévé válhatott a műsornak, a közös zenélésnek. Megtudhatták, hogyan alakult ki a dob az 1900-as évek elején még pergődobból, cintányérból és nagydobból. S, hogy Louis Armstrongot step táncos ihlette dalainak tökéletesítéséhez. Az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté a jazz műfaj, amely az Amerikai Egyesült Államokba hurcolt afrikai rabszolgák hagyományos zenéjéből és európai klasszikus zenékből alakult. Az ismeretek mellé igényes muzsikát is hallhattunk Bordás József dob-művésztől, Balogh Zoltán zongoraművésztől, Balogh Roland gitárművésztől, valamint Abebe Dániel Bebe énekestől. Tánczenei stílusról lévén szó, az élőzene mellett profi táncosok mutatták be a dalokhoz illő koreográfiákat, Szebasztián és Angéla személyében.

Talán kevesen tudják, egy jólelkű rádiósnak köszönhető, hogy a betévedt kamionsofőr édesanyjának írt szerzeményét megismerhették a hozzáértők és megszületett Elvis Presley sajátos stílusával, ikonikus alakjával. A rock and roll életérzést 1964-ben Fenyő Miklós hozta magával az Egyesült Államokból és tette hazánkban is közkedveltté. S ha már bakelitlemezről esett szó, a jelenlévők feleleveníthették tudásukat az azt követő adathordozókról is. E sorok írójának talán a ceruzával tekerhető kazetta idézte fel a legkedvesebb emlékeket. Zenei körutazásunk során Kubát is érintettük, ahol jobban megismerkedhettünk az érzelmes latin dallamokkal, táncokkal.

Bordás József kiemelte a népzene fontosságát. Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtőmunkájának eredményeként a népdalok igen nagy hatással voltak a hazai könnyűzene képviselőire is.
Amíg Liverpoolban négy fiatal srác The Beatles néven elindítja a beat korszakot, addig a tengeren túl James Brown a beat zenéből és a templomi kórusmuzsikából létrehozta a soult és funkyt. A hetvenes években kerültek rivalda fénybe a tehetséges testvérek, a Jackson 5. Közülük a legkisebb, Michael Jackson lett sikeres szólóénekes, aki ugyanúgy hozott új zenei műfajt, öltözködési trendet és táncstílust, mint Elvis vagy Brown. Miután Bebe diszkóklubba invitálta azt a bizonyos kislányt, gyorsan elértünk a közelmúltba, Bruno Mars zenéjéhez.

A kezdetben még bágyadt, mobiljaikhoz ragadt fiatalság csakhamar feléledt és együtt énekelték a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt, vagy együtt tapsolták a ritmust a kubai zene alá. A rendhagyó koncertet stílusosan Máté Péter: Zene nélkül mit érek én című szerzeményével zárták.