Együtt élő mestereink

Különleges, ünnepi ülést tartott január 27-én a Magyar Néprajzi Múzeum Anyagi Kultúra Szakosztálya, amelynek meghívott vendége volt Szabó Tamás, Jászberény polgármestere és Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója is. Az üléshez két könyv bemutatója is kapcsolódott.

Csoma Zsigmond szakosztályi elnök üdvözlő szavait követően Szabó Tamás, Jászberény polgármestere köszöntötte a hatvanadik születésnapját velünk együtt ünneplő Hortiné dr. Bathó Editet. Jászberény polgármestere a Jászság fővárosában Editkének ismert és nevezett ünnepeltet „önálló intézménynek” nevezte, annyira összefonódott tevékenysége a város életével. Szerinte Bathó Edit olyan személyiség, akit kisugárzása, a város közösségi életében kifejtett munkálkodása érdemessé tesz a „jászok nagyasszonya” titulusra. Ha a polgármesteren múlna, akár a jászkapitányi tisztséget is nyugodtan rábízná! A város értékeli is munkáját, és azt 1994-ben Pro Urbe díjjal, 2015-ben pedig díszpolgári címmel el is ismerte, és a továbbiakban is számít működésére.

Ehhez Szabó Tamás nagy szeretettel kívánt jó egészséget, átadva a város ajándékát.
A szakosztály „együtt élő mestereink” című, néprajzi kutatókat bemutató  sorozatában Simon András, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője méltatta  Bathó Edit eddigi életútját, aki eleve predesztinálva volt arra, hogy a Jászság kutatója legyen, hiszen itt született, iskoláit a középiskoláig bezárólag Jászberényben végezte. Debrecenben és Egerben folytatott felsőfokú tanulmányainak végeztével népművelői, könyvtárosi, gyermek néptáncoktatói, illetve etnográfus diplomát szerzett. Tudományos kvalitásait a már 1993-ben megszerzett egyetemi doktori címe, és a 2005-ben elnyert PhD cím is jelzi. Néhány évnyi művelődési házban eltöltött munka után került a Jász Múzeumba, ahol a ranglétrát végigjárva már 40 éve dolgozik, immár 20 esztendeje annak vezetőjeként. Néprajzi gyűjtései elsősorban a Jászságra koncentrálódnak, de a Kiskunságban, a Tápió és a Galga mentén, sőt a határon túl, például Gömörben és az Ung vidékén is megfordult. Publikációinak száma mintegy 350, és 7 önálló kötetnek is a szerzője. Számos ismeretterjesztő előadásnak volt az előadója, rengeteg konferencián, kiállításon szerepelt.

Munkássága igen sok területre kiterjedt, a lakodalmas szokásoktól az állatgyógyításig és a kézművességig, és elmélyült a méhészet, a szőlőművelés kérdéseiben is. Az ezredfordulón részt vett a HÍR-programban (Hagyományok, Ízek, Régiók). A 2000-es évektől egyre több muzeológiai írása jelent meg. Írt tanulmányt a Szent Vendel kultuszról és Nepomuki Szent Jánosról is.
Számos hagyományőrző, városvédő egyletnek a tagja, a gyermeknéptánc együttesnek alapító tagja, egy időben vezetője is volt. Szerkesztőségi munkáját a Jászsági füzetek, Jászsági Könyvtár, Jászság népművészete könyvsorozat és a Redemptio fémjelzi. Kitüntetéseinek száma 15.

A szakma nevében Simon András azt kívánta, hogy ugyanezen lendülettel, hittel, elhivatottsággal, az arcán ülő örök mosollyal folytassa Bathó Edit a tevékenységét a következő években, sőt évtizedekben.
A következő köszöntőt Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója mondta, aki felidézte, hogy Bathó Edit a több mint 140 éves múzeumnak a 17. igazgatója, és amikor a stafétabotot elődjétől, Tóth Jánostól átvette, addigra már ismerte az objektumnak minden zegét-zugát. A tekintélyes gyűjteményekkel rendelkező múzeum kincseinek gyarapítását legfontosabb célkitűzésének tekintette. A legjelentősebb a néprajzi gyűjtemény, a helytörténeti gyűjtemény legbecsesebb darabja természetesen a Lehel kürtje (vagy más néven a Jászkürt). A legújabb a negyvenezer példányból álló lepkegyűjtemény, de van itt játékgyűjtemény is, a képzőművészeti anyag pedig a jászsági festők alkotásait tartalmazza. A Jász Múzeum ma kulturális központ is, ahonnan kiindul a hagyományőrzés, emellett könyvkiadói tevékenysége is példaértékű. A húsz év alatt eddig negyvennégy kötetet jelentetett meg. Az újjászületett jász identitás megteremtésében a múzeumnak és persze Bathó Editnek is oroszlánrésze volt. Ez a Jász Múzeum a jász öntudatnak is egyfajta központja.

Mészáros Márta méltatta, hogy Bathó Editnek különleges érdeme, ahogyan sok segítőjét is maga mellé tudta és tudja állítani, és további sok születésnapot kívánt neki.
A köszöntések után az ünnepelt tiszteletére is két könyv bemutatójára került sor. Paládi-Kovács Attila akadémikus Kemecsi Lajos: Magyar paraszti járműkultúra címmel megjelent művét ismertette. A kocsifajták táji jellemzői között leírja az alapvető alkatrészeket, esettanulmányokat is közöl például az észak-dunántúli régióból, és az erdélyi Hétfaluból is. Rangos szakmatörténeti munka, melynek képanyaga részint a szerző felvételei, illetve a Néprajzi Múzeum archívumából való.
Dr. Lackovits Emőke ny. múzeumigazgató Csoma Zsigmond: Én kiskertet kerteltem – Paraszti virágkultúra Magyarországon című könyvének bemutatásakor stílszerűen mintegy csokorba szedte a kerti virágokról szóló, illetve azokkal kapcsolatos tartalmát. Az igényes, szép kiállítású könyv 18 fejezete különféle szempontok, megközelítési módok szerint tárgyalja a kertek virágait. A jó hangulatú rendezvényt szeretetvendégség és koccintás zárta.