Az önmegváltás magyar nyelven

A Jászok Egyesülete a közelmúltban kiadta Mária Terézia 1745. május 6-án kelt, jászkun önmegváltást engedélyező oklevelét magyar nyelven, színes tabló formájában. Nem lehetett volna méltóbb helyen bemutatni, mint a jászok fővárosában.

Eme történelmi dokumentum, a Jászkun Redemptio Diploma tabló formában való megjelenését január 22-én, a Magyar Kultúra Napján tekinthettük meg a Jász Múzeumban. A múzeum és társszervezője, a Jászok Egyesületének közös rendezvényén Hortiné dr. Bathó Edit igazgató asszony köszöntötte Szabó Tamás polgármestert, Talált József regnáló jászkapitányt és feleségét, a megjelent emeritus jászkapitányokat és feleségeiket, dr. Dobos Lászlót, a Jászok Egyesületének ügyvivőjét, dr. Csáki Imrét, a kiadvány egyik szülőatyját, Bánkiné dr. Molnár Erzsébetet, meghívott előadót és minden kedves vendéget, akik megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt.
Az igazgató asszony a rendezvény kezdetén néhány gondolatban összefoglalta a jászok és kunok életében Mária Terézia 1745. május 6-án kelt diplomájának történelmi jelentőségét: komoly anyagi erőfeszítések árán sikerült visszaszerezniük korábban elvesztett kiváltságaikat.

Kiemelte a jászkun hagyományok újkori újjáéledését. Kitért az 1995-ös esztendő sorsfordító eseményeire, mikor a rendszerváltást követően, annyi hányattatott évtized után a redemptio 250. évfordulóját a jászok és kunok együtt ünnepelhették városunkban. Ez az esemény nyitánya volt a jászok és kunok egymáshoz közeledésének, azóta kapcsolatuk az elmúlt évtizedekben egyre szorosabbá vált.
Mi, jászok abban az évben rendeztük meg a jászok első világtalálkozóját, melyet azóta is töretlen sikerrel rendeznek meg évről-évre a Jászság különböző településein. Ezzel indult útjára a jász hagyományőrzés, ami mind jobban erősödik, minden évben gyarapszik. E rendkívül erős jász öntudattól vezérelt hagyományőrzésnek több eredménye is keletkezett az elmúlt években. Például 1998-ban feléledt a jászkapitányság intézménye, amit 2000-ben a nagykunok, majd 2005-ben a kiskunok is követtek. A jászkun redemptio 260. évfordulóján a Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére Jászberény és valamennyi jász település támogatásával felavatták városunkban a Jász-emlékművet. Majd két évvel ezelőtt, Szabó Tamás polgármester felterjesztésének köszönhetően elérkezett az újkori hagyományőrzés legjelentősebb momentuma. 2014. február 6-án az Országgyűlés tagjainak egybehangzó szavazatai alapján május 6-át történelmi emléknappá nyilvánították. Azóta városunk iskoláiban, május 6-át a jászkun történelmi hagyományőrzésnek szentelik, az ifjúság számára tanításmentes iskolanapot tartanak.

A folytatásban Bánkiné dr. Molnár Erzsébet történész–levéltáros, a Kiskun Múzeum nyugalmazott igazgatója és nem utolsó sorban Jászságért Díjas kutató visszarepítette a hallgatóságot a múltba. Előadásában méltatta a jászkun redemptio előzményeit, annak hatását, következményeit, majd a rendezvény záró perceiben dr. Dobos László bemutatta a keretbe foglalt díszoklevelet. Az utóbbi évtizedekben oly sokat hallott, évről-évre egyre nagyobb érdeklődéssel viseltetett jászkun önmegváltást elősegítő oklevél eddig megfoghatatlan, szinte elérhetetlen volt számunkra. Ennek kapcsán elsőként Süveges István kanonok fogalmazta meg abbeli kérését dr. Dobos László ügyvivőnek, miszerint miért ne lehetne közelebb vinni a redemptios oklevelet az emberek mindennapjaihoz, hogy az egy pillantással szemnek, léleknek és az értelemnek egyaránt felemelő lehessen? Miért ne függeszthetnénk ki a falra, vagy épp miért ne ajándékozhatnánk ismerőseinknek kedves gesztusként egy-egy alkalomra? Több hónapos szakértői egyeztetések, finomítások után ezt az elgondolást valósította meg az idén negyedszázados születésnapját ünneplő Jászok Egyesülete. A kivitelezésében dr. Csáki Imre címertörténész volt a jász elszármazottak segítségére. A magyar nyelvre lefordított oklevél tiszteletpéldánya Szabó Tamás polgármestert illette.