Soha ilyen lehetőség nem volt még

Ezekben a hetekben számos cikkben foglalkozunk az elmúlt esztendő eredményeivel, tapasztalataival és az idei év indításával, terveivel, kilátásaival. Pócs Jánost, a Jászság parlamenti képviselőjét parlamenti és jászsági élményeiről, költségvetésről, családról, biztonságról kérdeztük többek között.

Időről időre megállunk a rohanásban és körülnézünk a szűkebb családban éppúgy, mint a vállalkozásunkban, munkahelyünkön. Honnan indultunk, hova értünk. Ön, hogy van ezzel a dologgal?
Én sem vagyok kivétel, természetesen úgy viselkedek, mint más, tudatosan élő emberek a magánéletükben. A politikában pedig természetesnek gondolom, hogy nemcsak négyévente kell számadással az emberek elé járulni, hogy akik szavaztak – bárkire voksoltak –, ne csalódjanak az ígéreteinkben. Tanuljunk az előző baloldali kormány hibájából, amelyben nagyot csalódtak az emberek. Hiába volt jó a kommunikációjuk, az emberek a saját bőrükön érezték az ország és a háztartások eladósítását, a megszorító intézkedéseket, a tizenharmadik havi fizetés és nyugdíj elvonását, a kórházi napidíj bevezetését. Hiába mondta az egyik legnépszerűbb politikusuk, hogy halkan mondom, nem lesz gázáremelés, lehet, hogy csendesen, mégiscsak háromszorosára nőtt a gáz ára. Azonban nem akarok velük foglalkozni, van nekünk éppen elég feladatunk az országépítésben, az emberek életének jobbításában. Azonban, ha már a számadást említette, ez az egyik legfontosabb elem, hogy az ígéreteket be kell tartani.

Ha ennyire elsődlegesnek ítéli meg az ígéretek betartását, hogy látja a Fidesz ígéreteinek teljesülését?
Könnyű helyzetben vagyok, mert már nemcsak egy ciklus, azaz négy év, hanem öt esztendő cselekedetei, eredményei állnak a kimondott szavak mögött hitelesítőként. Tény, hogy amikor a második Orbán-kormány átvette az ország vezetését, több ezer milliárd forintos IMF hitelt örököltünk és az országot a görögökkel együtt emlegették, hogy vajon melyik fog előbb csődöt jelenteni. Ehhez képest a hitelt idő előtt visszafizette az ország, az uniós ellenkezések és támadások ellenére a magyar emberek érdekeit követve, a bankokat, pénzügyi szolgáltatókat és a multinacionális vállalatokat is bevonta a kormány a közteherviselésbe. Azóta Európában 8-10 ország döntött valami hasonló konstrukcióról. Kicsúfolták a magyar gazdasági modellt, de ma már látjuk, hogy folyamatosan nagyobb gazdasági növekedést érünk el Magyarországon, mint az Európai Unió legtöbb erős országa. Nagyon lassan – nekem úgy tűnik, hogy fogcsikorgatva –, de a hitelminősítők is kénytelenek lesznek már ebben az évben felminősíteni a magyar szuverén államadóság kockázatot.

Mit gondol, mi lehet ennek, az immár külföldön is elismert sikernek az oka?
Egyrészt a szigorú költségvetési gazdálkodás, másrészt a munkahelyteremtés. Sokan hitték is, meg nem is, hogy tíz év alatt az Orbán-kormány egymillió új munkahelyet tud létrehozni. Öt év telt el, és már 520 ezerrel több munkahely van, mint 2010 tavaszán. Ami azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most. Felpörgött a gazdaság, ötven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, a költségvetési hiány 2011 óta három százalék alatt van, s mindezek hatására nőtt a belső kereslet, ami ugyancsak a gazdaság felhajtó ereje lehet. Ehhez persze az is kellett, hogy öt év alatt a személyi jövedelemadót 32 százalékról 16, majd ebben az évben 15 százalékra csökkentse a kormány. Ezzel öt év alatt meghaladta az ezermilliárd forintot a családoknál maradt plusz forrás.

Ugorjunk egy nagyot. A Parlament az idei költségvetését a korábban megszokottól eltérően hónapokkal korábban elfogadta. Akkor az elemzők egy része vagy bátornak, vagy vakmerőnek minősítette ezt a lépést. Ön milyennek látja röviden a 2016-os állami büdzsét?
Mint az előbb említettem, a személyi jövedelemadó tovább csökkent 15 százalékra, tehát jellemzően az adócsökkentés költségvetéséről beszélhetünk. Ide tartozik az is, hogy a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezménye 12.500 forintra nő. Pénzügyi szakemberek szerint az adócsökkentésnek köszönhetően 145 milliárd forinttal több marad az embereknél. A gazdaság erősödésének tudható be, hogy megkezdődhetett az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentése, elsőként a sertéshús ÁFA-ja csökkent 5 százalékra. Magabiztos kormány költségvetése az idei, ami mögött a működő, sikeres magyar reformok húzódnak meg, lehetővé téve, hogy mindenki lépjen egyet előre.

Ha a húsbavágó kedvezményeket említette, hogy látja a családok helyzetét?
A Fidesz számára nemcsak szólam, hogy Magyarországon a család az első. Elég nagy sajtóvisszhangja van a három gyermeket vállalók tízmilliós vissza nem térítendő, ugyanannyi 3%-os kedvezményes kamatozású és öt millió forint építési ÁFA visszatérítési lehetőségének. Ez a 25 millió forintos ugródeszka igazi segítség a nagycsaládot tervezők számára. Másrészt gondolhatunk az Orbán-kormány által bevezetett családi adókedvezményekre. Ugyanilyen beszédes a GYES három évre való kiterjesztése, a GYED Extra bevezetése, vagy a bölcsődei férőhelyek számának 25 százalékkal való megemelése. Mindezek hatására már növekszik a házasságkötések és a születések száma. Erősíti ezt a folyamatot a lakásépítés ÁFA-jának 27-ről 5 százalékra való csökkentése is.

Hogyan látja ezeket a folyamatokat nálunk, a Jászságban? Mit lehet tenni a fiatalok itt tartásához?
A Jászságban évről évre több a házasságkötés, és az otthonteremtési támogatás, a családtámogatások minden bizonnyal meghozzák a kívánt eredményt. Ehhez azonban társulnia kell a jobb megélhetésnek, munkahelynek, élhető környezetnek és a biztonságnak. Ez az utóbbi ma már nemcsak azt jelenti, hogy az Állam a bűnözőktől védje meg az állampolgárokat. Ebben a tekintetben a BTK jelentős szigorítása és 4-5000 rendőrrel több szolgálata megtette a hatását, a statisztikák javultak. Azonban ennél is veszélyesebb állapotot idézett elő az illegális bevándorlás, amely kritikus helyzeteket eredményezett tavaly több hónapig Magyarországon. Sokat támadták az országot a fizikai határzárért, amit a leghevesebben támadók közül is már többen ugyancsak kénytelenek voltak megépíteni. Magyarország az illegális határátlépés törvényi szabályozásával együtt, a rendőrök és katonák jogainak kiterjesztésével meg tudta védeni határait, amelyek egyben az Unió külső határai is az adott szakaszokon. A párizsi és a kölni események megmutatták, hogy Európa a mai napig nem tudta és nem tudja megvédeni magát.

Mi következhet még az illegális bevándorlás kapcsán?
Az eddigi tapasztalatok megmutatták, hogy az országnak, sőt a Visegrádi Négyeknek a legnagyobb összefogásra van szüksége. Szeretnénk megőrizni Magyarországot a magyar embereknek, ebben sokat segített a bevándorlásról és a terrorizmusról indított konzultáció, ami támaszt nyújtott a kormánynak az Unióval folytatott vitájában. E nélkül Brüsszel csírájában elfojtotta volna a migrációval kapcsolatos különvéleményünket, ahogy korábban a bankadóval vagy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is – igaz sikertelenül –, megpróbálta. Mindez azonban semmit sem ér, ha az Unió ránk kényszeríti a kvótarendszerét, a félig-meddig Európába csábított migránsok, köztük a kiképzett terroristák szétterítését. Eddig a Jászság védett helyen, szinte érintetlenül vészelte át az illegális migrációt, csak a hírekben látottakon szörnyülködhettünk, hogy ki mikor töri meg jogunkat, hitünket, vallásunkat. Ezért is különösen fontos, hogy az országos átlag fölött, 26 ezer jászsági aláíró tiltakozott a kvótarendszer ellen.

A Magyarország maradjon a magyaroké jelszó különösen hangsúlyos a földeladások kapcsán. Van, aki semmi veszélyt nem lát abban, hogy kié is a föld.
Átalakult a világ és Magyarország gazdaságszerkezete is. A régi agrár ország már a múlté. A nemzeti jövedelem 4-5 százalékát teszi ki a mezőgazdaság. Azonban, egyrészt a föld is profitot termel és a fejlődés biztos alapja. A külföldi tulajdonos pedig természetszerűen elviszi a profitot. Ugyancsak fontos szempont, hogy a vidék munkahelyteremtésében is jelentős szerepe lehet a földtulajdonnak. Az elmúlt hetekben éppen ezért 130 ezer hektár állami földet juttattunk magyar gazdák kezébe, 170 milliárd forintos piaci áron, de kedvezményes, hosszú távú hitelkonstrukciókkal.

A súlyos kérdések és a sok szám után váltsunk kicsit, személyesebb és jászsági irányban. Egy év után milyen tapasztalata van az immár kisebb Parlament munkájával kapcsolatban?
A Parlament létszáma valóban kisebb lett, de a körzeti képviselők területe megduplázódott. Mivel az ügyek száma nem kevesebb, így sokkal több lett a feladat. A hét első három napján parlamenti elfoglaltságaink vannak, szerdán általában bizottsági ülések, és ebben a három napban intézzük többnyire a minisztériumoknál, hatóságoknál a körzet ügyeit. Csütörtök-pénteken jászsági hivatalos programjaim vannak, s ezek szinte mindig áthúzódnak torlódás miatt szombatra, de a vasárnapi rendezvények sem ritkák. Személy szerint úgy gondolom, ha négyévente azt kérem, hogy a választók keljenek fel, vegyék fel a szép ruhájukat, erősítsék meg a kormányom mandátumát és az enyémet, akkor ezért a bizalomért négy évig folyamatosan tartozom. Igyekszem részt venni minden közmeghallgatáson, elmegyek a helyszínre és meghallgatom az embereket, a polgármestereket, vállalkozókat, szemtől szembe. Úgy vélem, hogy nekem képviselőként inkább az emberek véleményét kell képviselni és lehetőleg elfogadtatni a Parlamentben, és nem a Parlament döntéseit kell a körzetemben lenyeletni az emberekkel. Ehhez a kapcsolathoz itt kell élni, kelni-feküdni, s azt hiszem a bizalom a választóimmal ezért töretlen. Mindent megteszek a választóimért, a Jászságért, de a lehetőség, a gazdasági helyzet olykor gátat szab.

Az sem egyszerű dolog, hogy ekkora Fidesz-KDNP többség mellett a helyi körzeti képviselők döntő többsége kormánypárti. Mekkora a Jászság érdekérvényesítő ereje? Gondolunk itt az elkerülő útra például.
Valóban komoly harcok, de legalább is az érvek csatája zajlik a forrásokért, hiszen mindenki a maga térségéért küzd. Az sokatmondó, hogy fejlesztésekre 50 milliárd érkezett a Jászságba, útfelújításra és útépítésre 30 milliárd, tehát nem kis összegek. Ezzel együtt bőven van előttünk feladat és már Szabó Tamással az előző ciklusban közösen is mindig minden fórumon szóba hoztuk az elkerülő út megépítését, és hozzá kapcsolódva a 32-es út Jászfényszaru körforgalmáig tartó felújítását. Miniszterelnök úr a megyében járva elismerte, a Jászság tett már le annyit gazdaságilag az asztalra, hogy Jászberény minél gyorsabb autópálya kapcsolathoz juthasson. Ne feledjük, mondta, hogy a megye neve is jásszal kezdődik. Ezt a reménykeltő miniszterelnöki szándékot kell keresztül vinni a minisztériumon és más fejlesztési hatóságokon.

Képviselőként milyen pozitív élményei voltak a Parlamentben tavaly?
Ebben a tekintetben különösen pragmatikus vagyok. Azok az ünnepi pillanatok számomra, amikor a Jászság fejlődése előtérbe kerül, amikor olyan döntések születnek, mint az említett 50 milliárdos fejlesztés elemei.

Ha nem fél tizenkilenc sértett településtől a húszból, megkérdezzük, hogy a Jászság, illetve körzete húsz települését járva mi volt tavaly a legemlékezetesebb?
Mindegyik település a legjobbat szeretné az ott élőknek, s számomra mindegyik olyan, mint az ujjam: bármelyiket harapom, fáj. A testvéri szeretet lenne ideális, hogy senki ne érezze mostohatestvérnek magát csak azért, mert az adottsága nem olyan, mint a szerencsésebbeké. Ne érezze, hogy ugyanaz nem jár neki, mint másoknak. Amikor dönteni kell, a települések lélekszáma, lehetősége, a realitások is szerepet kapnak. De nem térek ki a kérdés elől konkrétan sem. Legemlékezetesebb számomra a jász világtalálkozó volt Alsószentgyörgyön. A világtalálkozó nem véletlenül kuriózum, nemzetközi hírű rendezvény, s ha csak az utóbbi évek rendezvényeire gondolok, mindig azt hittem, hogy ennél jobb már nem lehet. És lett! Ugyanezt éreztem most Alsószentgyörgyön is, ugyanakkor ismerve Jászárokszállás terveit és erőfeszítéseit, könnyen lehet, hogy ebben az évben az ő szervezésük lesz a legemlékezetesebb jászsági esemény.

Nem akartunk már gazdasági vonatkozású kérdést feltenni, de az előbb említette a települések igényeit és a realitásokat. Miben bízhatnak az önkormányzatok?
Saját forrásaikon kívül a pályázatokban. Soha ilyen lehetőség nem volt még, amit meg kell ragadnia a Jászságban minden településnek. A megyei TOP 54 milliárd forintjára, a Leader Programra és nem utolsó sorban a vidékfejlesztés 1300 milliárd forintos keretére érdemes jól előkészítetten és idejében pályázni.

Végezetül, hadd legyen „mesés” az interjú befejezése! Ha három kívánsága lehetne erre az esztendőre, melyek lennének azok?
A realitás határain belül szeretném, ha minél több fiatal élne a CSOK lehetőségével, hogy a Jászságban maradjanak, itt találjanak megélhetést és boldogulást. Másodszor, minél több szalagátvágást szeretnék – persze nem a szereplésem miatt –, hanem azért, hogy minél több felújított út, üzem, kis- és nagyprojekt valósuljon meg. Harmadszor, de nem utolsó sorban, azt kívánom, hogy a Jászságban élők biztonságban érezhessék magukat, a migráció veszélyei nélkül.