Történelmi emlékhely

Egy korábbi írásom arról szólt, hogy városunk főterének hosszanti tengelyvonalában jelenleg három műalkotás látható, és ennek a tengelyvonalnak az lehetne a rendeltetése, hogy sajátos módon, központi helyen, koncentráltan vonultassa fel a város történelmi szimbolikáit.

E gondolatmenethez igazodva, azt hangsúlyoztam, hogy a díszkút helyett mindenképpen történelmi vonatkozású műalkotásra lenne szükség ahhoz, hogy Jászberény város főtere koncepciójában egyedi, látványos, és turisztikai szempontból vonzó lehessen. Javaslattal éltem egy olyan monumentális – négy alakos – szoborkompozíció beillesztése tekintetében, amely a jászok redemptiójával kapcsolatos, pontosan megjelölve annak lehetséges helyét is.
A Jászkun Kerületi Székház a 14. helyen található, a 36 történelmi emlékhelyet megjelölő törvényjavaslatban. „Ezek olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszínek, amelyek nemzetünk, vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírnak, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek.”

Tehát történelmi emlékhely 2011 óta – ezért nevezzük így a továbbiakban –, az említett közterület, amely így méginkább megérdemelne környezetében egy igazán hozzá illő emlékművet!
Ha tovább gondoljuk a dolgot, kézenfekvő, hogy körül is járhassuk azt, pontosabban körüljárhatóvá váljék ez az emlékhely. Mert nem csak kívülről, de a belső udvar felöl is szép az épület. Sajnos, a magasra nőtt tujafák jelenleg takarják az udvari homlokzatot és az elburjánzott park, vagy kertnek is mondhatom – mivel el van kerítve – ugyancsak segítenek ebben.

Az épülettel szemben állva a jobb és baloldalon egy – egy nagy boltíves kapu látható, Pán szobrokkal a tetejükön. A két kapun keresztül tehát bejuthatunk a belső udvarba, pontosabban egy tágas térre. Ez a tér a székház, és a volt börtönépület között található.
Most ugorjunk gondolatilag a Holló András utca végére, ahhoz a szoborcsoporthoz, amelyet oda helyeztek – már jó ideje parkdíszként – holott egykor a Jászkun Kerületi Székházat ékesítették. Logikusnak látszik, hogy ezek a szobrok visszakerüljenek eredeti helyük környezetébe, egészen pontosan az épület, vélhetően egykor majd szépen parkosított belső udvarába, ami egyúttal része kellene hogy legyen a volt börtönépület előtti térnek. Ha pedig együtt van az, ami korábban is együtt volt, akkor a tér közepére kívánkozik a Jász emlékmű, mivel az adott korszak jeles alakját ábrázolja.

Természetesen joggal vetődik fel a kérdés, miként lehetne igazán fokozni a belső udvar vonzerejét. A börtön épületéhez – vagy annak helyén – egy a székház által uralt környezethez illesztett szállodát lehetne építeni, étteremmel és konferenciateremmel kiegészítve, de mindenképpen meghagyva a dísztér jelleget, sőt azt inkább tovább fokozva! A Nádor szálloda (ide illő névválasztás) – nevében is utalva a történelmi emlékhelyi környezetre, élővé és mozgalmassá tenné ezt a ma még rejtett környezeti szépséget. Mind emellett, a szálloda megközelítése (parkolás) is megoldható lenne, a falak és a melléképületek eltüntetésével.
Még két apró megjegyzés:

Az emlékhelyet jelző oszlopot a gyalogátkelő bal oldalára lenne célszerű helyezni, mivel a közlekedő embernek a figyelme inkább ráirányulna, mint a gépkocsi feljáró mellett. A második pedig az, hogy amennyiben a körüljárhatóság megvalósulhatna, egy környezethez illő táblán fel lehetne tüntetni az épülettel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.
Mint minden eddigi gondolatom és annak vezérfonala, ez esetben is a rendezettség irányában próbál mutatni, ami talán az alábbiakból válik igazán érthetővé.

A korábbiakban jelzett, és általam felvázolandó teljes koncepció egyik fejezete most lezárult, mert a jászok redemptiójával kapcsolatos emlékmű, a Jászkun Kerületi Székház, az egykori épületdíszek, és a Jász emlékmű, a megvalósítható Nádor szállodával együtt, olyan egységet alkotna, ami önmagában nemcsak különlegesen szép, hanem harmonikusan egybekomponált látványossága lehetne a városnak.    

Bojtos József