Múltunkban gyökerezik a jövőnk

Már megtalálható a könyvesboltok polcain városunk történetének frissen megjelent második kötete, mely Jászberény életének meghatározó mozzanatait dolgozza fel a reformkortól a harmincas évekig. A szerzők kedden este a könyvtárban mutatták be a még nyomdaillatú Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig című művet a sajtó képviselőinek.

A tavaly megjelent első kötetnek szerves folytatása ez a könyv, mely tudományos alapossággal, ugyanakkor olvasmányosan érdekes, közérthető formában dolgozza fel történelmünk e rendkívül fordulatos emberöltőnyi időszakát.
 A magyar történelem viharai városunkat is megtépázták. Dicsőséges harcokban és kevésbé magasztos politikai csatározásokban bőven volt részük eleinknek. A reformkor megújulást óhajtó időszaka, a dualizmus együttműködést szorgalmazó vitákkal terhes évei visszaköszönnek napjaink politikai lapjairól, mintha az idő óriáskerekében utazva a történelem folyton ismételné önmagát.

A könyv sorai mögé pillantva úgy tűnik, emberi mivoltunkban vajmi keveset változunk, csupán a körülmények formálódnak körülöttünk.  A kötetben emberi sorsok tükrében kerülünk közelebb dédszüleinkhez, akik a forradalom és szabadságharc mámorából földre hullva tekintenek ránk, hogy aztán utódaikban ébredjenek reményteli új életre. Nagyapák útját követhetjük az első világégés vérzivataros harcaiban, az itthon maradottak küzdelmeinek részesei lehetünk a sorokat olvasva. Tanúi lehetünk a város kulturális életének és gazdasági, infrastrukturális fejlődésének, oktatási megújulásának a kötet tanulmányozása közben.

Ebben az időszakban csatlakozott Jászberény a vasúthálózathoz, ekkor kövezték le a Rákóczi utat, kezdték építeni a főiskolát. Érdekes adalékokat találunk a korabeli sajtó cikkei között szemezgetve, képet kapunk a kávéházi élet, a feltörekvő irodalomkultúra működéséről. Képeket természetesen nem csak átvitt értelemben szerezhetünk, hanem a könyvben megjelenő számos értékes fotón keresztül is. A városért tevékenykedő politikusok, közéleti arcok képmásai néznek szembe az olvasóval a lapokon keresztül. Az ismert figurák mellett a város köznépéről készült fotókon át mutatkozik be a polgári lét mindennapja az utókor számára. A korabeli fotósok megörökítették Berény díszes épületeit, tereit, utcáit, intézményeit, melyek a könyv lapjain immár az örökkévalóságnak állnak. A képek mellett térképeken, különböző táblázatokon keresztül is tájékozódhatunk a város akkori életéről. Birtoklevelek, okiratok, egykori reklámok plakátjai tanúskodnak a száz-százötven évvel ezelőtt itt élt őseink mindennapjairól.
 A hatszáz oldalas jelentős kordokumentumot Pethő László szerkesztette egységgé. Őt, és a könyvbemutatón megjelent szerzőtársakat dr. Kertész Ottó köszöntötte, aki méltatásában felhívta a figyelmet arra, hogy méltónak kell maradnunk őseink emlékéhez, hogy majd tetteinkkel beírhassuk magunkat az utánunk következő generáció által írt jászberényi történelmi kötetek lapjaira.

A neves eseményt megtisztelte jelenlétével Szabó Tamás polgármester, aki elismeréssel szólt a nagyszabású munkáról. „Mi, magyarok sokszor, sokféleképpen merítünk a történelemből, de nem azért, mert nincs jelenünk és jövőnk, hanem azért mert a régiek tapasztalata saját dolgainkban is eligazít. Az emlék, a hagyomány soha nem süllyedhet el a múló időben. Pontosan annyit ér, amennyi jelen időben értelmezhető belőle. Itt a Jászságban, ahol a múlt erősebben él, mint hazánk más tájain, különösen fontos az elődök örökségének gondozása és a mai tanúságok megvonása.” Szabó Tamás hangsúlyozta, hogy örömmel tölti el, amikor valamilyen fordulópont eléréséről számolhat be. Ilyenkor ölt testet a közös munka, az együttműködés. A kötet bizonyítja, hogy városunk történelmének hiteles adatokkal, tudományos munkával, rendkívüli alapossággal alátámasztott feldolgozása jó irányban halad és immár bárki számára hozzáférhető. „Ilyen hasznos, érdekes, várostörténeti szempontból hasznos és közérthető kötetet kézbe venni rendkívül felemelő érzés.” A polgármester hozzátette, hogy a városvezetés kötelességének érezte erkölcsileg és anyagilag támogatni a közösség számára fontos kordokumentum elkészültét, így közel négy millió forintnyi összeggel ezt meg is tette. A folytatáshoz szükséges anyagi források a következő költségvetésben szintén helyet kapnak. Végezetül Szabó Tamás elismerését fejezte ki Pethő László főszerkesztőnek és valamennyi munkatársának, akik között számos fiatal szerzőt is felfedezhetünk.
A könyvbe az érdeklődőknek rendhagyó módon volt alkalmuk belekóstolni, mégpedig a Nagy Tamás fotóiból összeállított diasor vetítésének segítségével. A tablókon a könyvben szereplő figurák fotói, épületek, életképek villantak fel a néhány perces összeállításban, melyet a szerkesztő kommentált rövidke kiegészítésekkel.

A továbbiakban Pethő László osztott meg háttér-információkat a kötet születésével kapcsolatban. Elmondta, hogy eredetileg rövidebbre tervezte a második részt, de annyi hasznos, kihagyhatatlan információ gyűlt össze, amit vétek lett volna kihagyni. Felhívta a figyelmet az információgazdag táblázatokra, dokumentumokra. Hozzátette, hogy hiányai is vannak a könyvnek, az egészségügyről, a kulturális élet történéseiről például nem sikerült kellő gazdagságú anyagot összegyűjteni. Megnehezítette a munkát az a tény is, hogy az időszak egy részében hiányzott a helyi sajtó. Érdekesség, hogy a könyv alapjául szolgáló háttéranyagok nem csak levéltári dokumentumokból származnak, de felhasználtak például gimnáziumi értesítőket, naplórészleteket is.
A bemutatón résztvevő szerzőknek egy-egy percben volt alkalmuk a könyvben megjelenő saját írásaikat az olvasók figyelmébe ajánlani.  Cseh Dániel a korabeli bal és jobboldali politikai ellenfelek csatározásairól, választási csalásokról ír, felemelt és megbuktatott városvezetőkről emlékezik meg. Pernyész Lívia komoly levéltári kutatómunka eredményeként a gazdaságtörténeti vonatkozásokat foglalta össze kitekintve az ipar, a mezőgazdaság, a birtokos szerkezetek változásaira. Papp Izabella az 1848-49-es szabadságharc jászsági vonatkozásait foglalta össze, kiemelve eleink hősiességét, lelkes hazaszeretetét. Sebők Balázs – akinek egyébként dédapja naplója is szerves részévé vált a könyvnek –, a háború izgalmas hat évét foglalta össze tanulmányában. Szabó Jánosné a kordokumentum kronológiáját rendezte tartalmas egységgé. Az ifjú doktoranduszhallgató, Lukácsi Katalin a kor irodalmi életét dolgozta fel Karády Győző munkásságán keresztül. Nagy József lektorálta nyelvi szempontból a könyvet, aki elmondta, hogy az egységesítés során igen nehéz dolga akadt a bőbeszédű szerzőtársakkal kapcsolatban. Gulyás Erzsébet a bőséges irodalomjegyzék gondozását kapta feladatul a munkafolyamatban. Gál Klaudia az infrastruktúra fejlődését az akkoriban megjelent sajtóanyagokra hivatkozva mutatja be a számára felajánlott oldalakon. Besenyi Vendel helytörténész zárta az ajánlások sorát, aki érdekességként említette, hogy a buszpályaudvar tornyos épületében született Antall József miniszterelnök dédnagyanyja.

Nos, a fent említettekhez hasonló érdekességek között csemegézhetnek az olvasók városunk történelmi lapjait tanulmányozva. Érdemes kézbe venni, időnként elővenni a könyvespolcról, mert múltunkban gyökerezik a jövőnk is, melynek alakítói mi magunk vagyunk.