Piaf, a szerelem szerelmese

Beröppent egy veréb az ablakon. Leszállt a színpadon, riadt szemével körültekintett. Teleszívta csont sovány testét levegővel, megnyitotta torkát és dalolni kezdett.

Dalolt a madárka. Úgy énekelt, hogy a levegő megtelt energiával, szinte szikrázott. A dallam a zsigerekig hatolt és a színpad fénybe borult. Párizs fényei ragyogtak, fénykoszorúba vonták a kismadarat és a szürke veréb már nem volt többé jelentéktelen élőlény, hanem istennővé vált. Ő állt ott a fények kereszttüzében; Edith Piaf.

201511260020.jpg

Nem tudom, a nézők mit érezhettek, miközben csütörtök este a Főnix színpadán Varga Klári és Rusz Milán tangóharmonikás előadását nézték, engem mindenesetre valami hasonló látomás kerített hatalmába. A Csokonai Nemzeti Színház színésznője olyan átéléssel elevenítette meg a fények városának énekes madarát, hogy valóban elhittük Piaf (magyarul: veréb) áll karnyújtásnyira tőlünk. Megjelenése, testtartása és nem utolsó sorban fantasztikus hangja hitelesen idézte az ikonikus énekesnő alakját, aki a boldog békeidők Párizsában élte fénykorát.

A Párizs hídjai című előadás Edith Piaf életrajzi regényeiből íródott monológ végigvezet a tragikus sorú énekesnő sorcsapásokkal, szerelmekkel, bőséggel és nélkülözéssel, bukással és hírnévvel tarkított életén. Egy elhagyott kislány krónikájának lehettünk fültanúi, aki negyvenhét éves korában bekövetkezett halálakor is ugyanaz a naiv gyermek volt, akit elhagyott az anyja. A szeretethiányos gyermek, aki görcsösen kapaszkodik abba, aki elfogadja, szereti. Aki egész életében mint az űzött vad kutat valami után, melyet hol a drogban, hol az alkoholban, hol a férfiakban vél megtalálni. Ő volt a nő, aki szerelmes volt a szerelembe. Ezt a határtalan szeretetvágyat tudta megénekelni olyan szenvedéllyel, ami a magasba röptette, hogy onnan, mint egy viharvert verébfiókát újra és újra földhöz vágja. A dal mentette meg az éhhaláltól, az húzta ki oly sokszor Párizs sárból. A fantasztikus asszonyt végül az alkohol gyűrte le, de a dalai örökké élnek. És ő, ő nem bánt meg semmit sem…