A bölcsőde a mi jövőnk, de az ország jövője is

A Városi Önkormányzati Bölcsőde november 20-án ünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Több száz egykori és jelenlegi városlakót kötnek meghatározó élmények az intézményhez. Ugyan a bölcsődés évekre már kevésbé emlékszik vissza az ember, de a jelére és kedvenc kisgyermeknevelőjének a nevére, egy-egy meghatározó momentumra talán igen. Ezeket, az oly sokak számára fontos emlékeket kiállítással és jubileumi műsorral idézték fel az intézmény jelenlegi dolgozói. Az ünnep kapcsán Tóth Mónika megbízott intézményvezetőt és Rédei Barnabásné Marikát az elmúlt évek tapasztalatairól kérdeztem.

A város egyetlen önkormányzati fenntartású bölcsődéjében pénteken a szokásosnál is nagyobb volt a sürgés-forgás. A bölcsőde dolgozói már hetek óta készültek az intézmény születésnapjára, ki az új drapériák szabásával-varrásával, ki a látványos virágkompozíciók elkészítésével, ki a svédasztal kínálatának készítésében vette ki a részét az ünnepi készülődésben. Aznap délig biztosították a gyermekfelügyeletet, hiszen egész évben minden az aprónép körül forog, de ezúttal egy délutánra az itt dolgozók önfeledt ünnepléséé volt a főszerep.

A meghívott vendégsereg az erre az alkalomra kicsinosított előtérben foglalt helyet, ami esős, zimankós hétköznapon a kicsik mozgásigényének kielégítésére is szolgál. Az egykor fehér falakat a közkedvelt mesefigurák, Bogyó és Babóca teszik hangulatossá és barátságossá a kicsik számára. Az alkotás a szülők és a nevelők keze nyomán készült, Bartos Erika, a népszerű mese írónőjének beleegyezésével. Az előtérből nyíló, szülőknek fenntartott helyiségben kiállításon mutatták be a helyi bölcsődei élet elmúlt hatvan évét fotókon, brigádnaplókon, bölcsődei ruhákon és játékokon keresztül. Erre az alkalomra újították fel azt a jelképes kulcsot is, melyet a pelyhesparti intézmény átadásakor, 1975. november 10-én kapott kézhez az akkori vezetőség. A relikvia mellett korabeli fotón láthattuk a megnyitó aktusának eme pillanatát.

Az elmúlt negyven év főbb eseményeit Tóth Mónika megbízott intézményvezető osztotta meg az ünneplő közönséggel. „ A bölcsőde a mi jövőnk, de az ország jövője is.” – zárta köszöntőjét. Pócs János országgyűlési képviselő beszédében méltatta bölcsődei dolgozók munkáját. „Valljuk, hogy a legjobb befektetés a gyermek és a legjobb beruházás a bölcsőde.”
A Szivárvány Óvoda csemetéi mondókákkal, körtánccal örvendeztették meg a megjelenteket, majd a Palotásy János Zeneiskola tanára és volt növendéke repítettek a muzsika szárnyán. Hallgatván a két fiatal nagyszerű gitár és fuvola játékát, óhatatlanul elmerengtem a saját bölcsődei emlékeimen, gyermekként és szülőként is egyaránt. Felidéztem a közös beszélgetésünket Tóth Mónikával, aki immár három éve az intézmény megbízott vezetője és Rédei Barnabásné Marikával, aki 35 éve van a kisgyermeknevelői pályán. Az ünnepséget megelőzően a bölcsőde mindennapjairól, az lemúlt évek tapasztalatairól és terveikről kérdeztem őket.

Annak idején azt tanácsolták nekem, ha szeretnék helyet biztosítani a gyerekemnek, jelezzem azt mihamarabb a bölcsőde felé, akár születése után néhány hónappal. Valóban ennyire nagy lenne a túljelentkezés?
T. M.: A tendencia azt mutatja, hogy a szülők szinte fejvesztve jelentik be igen hamar a gyerekeket, de mire a beiratkozásra kerül a sor, közülük sokan lemorzsolódnak többek között testvér születése vagy munkahely megszűnése miatt. Így elmondhatom, hogy a túljelentkezés nem számottevő. A jelenleg 62 férőhelyes bölcsődébe idén 112 gyermek nyert felvételt.

Az előírások szerint a bölcsőde 20 hetes kortól fogadhat gyermeket. Ehhez képes milyen a gyermekek korösszetétele, hogyan változott az utóbbi időben?
T. M.: Azt tapasztaljuk, hogy a GYED Extra bevezetése óta egyre fiatalabb gyerekeket hoznak a bölcsődébe. A legkisebb jelenleg egyéves, de ha januártól életbe lép a törvénymódosítás, miszerint a gyerekek hat hónapos kora után is jár a GYED, igény esetén kisebb gyermeket is tudunk fogadni.

Érdemes egy éves kor előtt bölcsődébe adni a piciket?
T. M.: Az a személyes véleményem, hogy a gyereknek az édesanyával a legjobb, de természetesen a szülők döntése érthető. Ma már a GYES összegéből, 25.650 forintból nem lehet megélni. Ezért igyekszünk maximálisan együttműködni a szülőkkel.
R. B.: Ha a szülők megtehetnék, akkor a gyereknek a családban volna a legjobb helye. Két éves korban lenne az ideális, akkor már fontos a társas kapcsolatok kialakítása, az óvodába való felkészítés.

Európában nem szokatlan, hogy a kicsiket már hat hónapos korukban beadják a bölcsődékbe.
T. M.: Igen, egyik volt kolléganőnk svájci tapasztalatai szerint az anyák csak délig dolgoznak, tehát bölcsődében is csak délelőtt vannak a kicsik, délután pedig együtt van a család. Ott az anyukák nyugodtabbak, türelmesebbek, kiegyensúlyozottabbak. Nem terhelik őket anyagi problémák, a munkahelyi stressz, ami nálunk igen gyakori. Az anyukák túlterheltek, feszültek, állandó időhiányban szenvednek.
R. B.: Azt tapasztaljuk, hogy a kicsikkel, az egy év körüliekkel másabb, mint a két évesekkel. Az én tipegő csoportomban főként 1,5 év körüliek vannak, akik még sokat sírnak és igénylik az ölelgetést, egyéni bánásmódot. Idővel megszokják az állandóságot, a két gondozónőt és nagyon ragaszkodnak hozzánk. Itt megtanulnak egy rendszerességet, kialakul a napirendjük. Szocializálódnak, megtanulják az elvárásokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Sok mindenre megtanítjuk őket: a kanál és pohár használatára, szobatisztaságra… Nem hiába örülnek a bölcsődés gyerekeknek az óvodák.

A sokszor könnyek közti búcsúzkodás után hogyan telnek a mindennapjaik?
R. B.: Azon kívül, hogy ellátjuk a gyerekeket, biztosítjuk számukra az önfeledt játék lehetőségét és örömét, gyakorta rajzolunk, gyurmázunk, gyöngyöt fűzünk. Az elkészült munkákat ki is állítjuk. A közösségi hálón folyamatosan frissül a fotótár. Idén veteményeztünk először a gyerekekkel a bölcsőde kertjében. A saját maguk által termelt zöldségeket kapták reggelire és uzsonnára. De a Föld napja alkalmából virágokat is ültettünk. Igyekszünk szokásokat, hagyományok feleleveníteni, a gyerekek ismereteit bővíteni.

Mindketten évtizedes szakmai tapasztalatot tudhatnak magukénak, bizonyára számtalan kedves emlékkel.
R. B.: Vannak olyan gyerekek, akiket sose felejtünk el. Köztük van Baranyi Melinda, akiről a lányomat is elneveztem. Mindennél többet ér, amikor a gyermekek úgy búcsúznak el tőlem, hogy „Marika néni, szeretlek!”. Itt sokkal bizalmasabb kapcsolatot lehet kialakítani, mint az óvodában.
T. M.: Vannak pozitív és negatív emlékeink is. Matyikának egykor a legjobb barátnője voltam, de Ákostól például csípős és egyben mosolyogtató megjegyzéseket is kaptam. Nagy öröm számunkra, amikor az egykori bölcsődés gyerekeink látogatnak meg minket, mint nagytestvérek. Véleményem szerint, aki ezt a pályát választja, azt nem a pénz motiválja, hanem a gyermekek iránti szeretet.

A mindennapi munkához adottak a tárgyi feltételek?
T. M.: Úgy gondolom, hogy igen. Az utóbbi időben sok mindent kaptunk, ami már régen hiányzott a bölcsődéből. Sikeres pályázat útján kaptunk a Samsungtól mikrohullámú sütőt, hűtőszekrényt és házimozi rendszert. Az önkormányzat segítségével nyáron füvesítettük az udvart és locsolóberendezést telepítettünk 791.939 forint értékben, ajtókat festettünk közel 900.000 forint értékben. Eddig sok ablakon függöny sem volt, ezt is most pótoltuk. Összességében gazdag évünk volt.
R. B.: Nagy öröm számunkra a füves udvar, hiszen a gyerekek már nem a porban játszanak, mint régen.

Milyen terveik vannak?
T. M.: Ami már bizonyos, hogy minden csoportszobába lesz sófal, ami várhatóan december 15-ig el is készül. Itt a nyirkos idő, a betegségek szezonja. Az egyik helyiségben leszakadt mennyezetet is hamarosan helyreállítjuk. Ezek mellett nagy szükség lenne az egész tető cseréjére, hiszen a beázás gyakori, a mennyezet is ezért szakadt le. Az épület külső hőszigetelésével energiát tudnánk spórolni, a közösségi terekben elhelyezett klímaberendezés pedig a nyári hőséget tenné elviselhetőbbé. A konyhára is szeretnénk nagy teljesítményű páraelszívót, mert ott szinte elviselhetetlen a hőség nyaranta.

Visszarévedve az ünnepség pillanataihoz, Szabó Tamás polgármester pohárköszöntőjében elismerő szavakkal szólt a kisgyermeknevelők áldozatos munkájáról. A pezsgős koccintást követően a dolgozók által készített svédasztal mellett folytatódott a múltidézés.

S amit jómagam is megtapasztaltam gyermekként és most szülőként is, hogy a bölcsődei dolgozók áldozatos munkájukkal elősegítik az édesanyák munkába állását, a család és a munka összehangolását. Kutatások bizonyítják, hogy meglétük növeli a gyermekvállalási kedvet, hiszen az anyáknak nem kell választaniuk a család és a munka, a karrierépítés között. A kisgyermeknevelők pótolhatatlan szerepet töltenek be a kicsik szocializációjában, hozzájárulnak a gyermekek megfelelő fejlődéséhez, szorosan együttműködve a szülőkkel.

Bölcsődei múltidéző

Magyarországon 1852. április 21-én nyílt az első bölcsőde egyházi intézményként, Pesten. Ezen a napon ünneplik 2010 óta az államilag is elismert Bölcsődék Napját.

A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, elsősorban a női munkaerőt foglalkoztató mosodákban és a textiliparban. A dolgozó szülők gyermekeiket sok esetben bezárták lakásaikba, vagy elvitték magukkal a munkahelyükre. Ezek azonban korántsem voltak gyermekbarát megoldások. Az első bölcsőde létrejötte Majer István püspök nevéhez kötődik, melynek fővédnöke Forrayné Brunszvik Júlia volt, de Albrecht főherceg felesége, Hildegarde is támogatta a kezdeményezést. A második világháború után a bölcsődék fejlesztése állami irányítás alá került. Az 1950-es évektől a nők tömegesen álltak munkába, így ugrásszerűen megnőtt az igény a kisgyermekeket gondozó intézményekre.

Jászberényben 1955-ben alakult meg a város első állandó bölcsődéje, a Holló András utcában. A gyermekeket három csoportszobában helyezték el, koruk szerint. Bővítés céljából 1961 tavaszárára készült el az új bölcsőde a Lehel vezér téren, ahol további harminc kisgyermek számára tudtak napközben szakszerű gondozást-nevelést biztosítani. Később ez az intézmény lett a város I. számú bölcsődéje, amely 1994 nyarán szűnt meg. Az épület jelenleg az időskorúak nappali ellátását szolgálja.
Az igények növekedésével a hetvenes években vált szükségessé az új, II. számú bölcsőde létesítése a pelyhesparti lakótelepen, melyet 1975. november 10-én adtak át. Ekkor a Faiskola utcában, a mai Csillagházban is működött bölcsőde, de így is kevésnek bizonyultak a férőhelyek.

A pelyhesparti bölcsődét negyven férőhelyesre tervezték, de ’78-ban további húsz hellyel bővítették a létszámot, majd ’85-től ismét negyven gyermeket fogadtak. Az épület 2009-ben új csoportszobával és a hozzá tartozó öltözővel és fürdőszobával bővült, melyet a bölcsőde és az óvoda közti szolgálati lakásból alakítottak ki. Az akkori 40 férőhely így nyolccal bővült. A korszerűsítés a következő évben is folytatódott nyílászárók, radiátorok cseréjével, új ágyak beszerzésével. 2011-ben a bölcsődére várók listájának magas száma miatt 62-re emelték a férőhelyek számát.