Egyensúly irgalom és igazság között

Rendhagyó helyszín, a Barátok temploma fogadta be a Jó szó est sorozat mintegy félezer érdeklődőjét, és karizmatikus előadóját dr. Csókay András idegsebész professzort csütörtök este.

Dr. Csókay András szellemisége szakmájában és magánéletében egyaránt a krisztusi utat követi, ezért hitelesen közvetítette gondolatait a papi pulpitusról az Isten örömeinkben és veszteségeinkben című előadás hallgatói számára. A világhírű professzor élettörténetében rátalálunk a bibliai elbeszélések egy- egy fejezetére. Megjelenik a tékozló fiú tévelygése, majd hazatalálása, Ábrahám áldozata és Tamás hitetlensége. Azért képes meggyőzően beszélni, mert ő tényleg átélte azokat a megpróbáltatásokat, melyről vall és valóban megkapta szakmai hiúsága, házasságtörése, fia elvesztése, hitbéli megrendülése után azt az isteni kegyelmet, mely visszavezette őt Krisztus útjára.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a földi boldogság elnyeréséhez folyamatos kapcsolatban kell lennünk Jézussal. A folyamatos imádság és bűnbánat révén juthatunk közel hozzá. Ahhoz, hogy valóban elérjük a bennünk lakozó Istent nem elég lelkünk kérgét megkaparni, át kell verekednünk magunkat a szívünket borító sötét rétegeken át, le kell ásnunk valónk legmélyéig, ám ez valódi bátorságot igényel.

Az Istennel való találkozás útja gyakran mély fájdalommal, traumával van kikövezve. Amikor valami szinte elviselhetetlen gyötrelem feltépi a lelket, akkor ott legbelül megtaláljuk az Urat. Így történet ez az előadóval is, amikor tízesztendős gyermekét a kerti medence vizében találta holtan. Akkor természetes módon jelen volt az önvád, megkérdőjelezte az isteni jóságot, jöttek a kérdések, melyre nem találta a választ. Később Jézus felnyitotta szemét, misztikus kinyilatkoztatás formájában megértette, hogy az Isten mindig jó és igazságos. Életvezetésünkben, hitbéli meggyőződéstől függetlenül, fontos megtalálni az egyensúlyt az irgalom és az igazság között. Ezt a rendkívül kényes arányt próbáljuk egyensúlyba hozni akkor is, amikor napjaink történéseire próbálunk választ adni. Hol van a határ az Európába százezerszám özönlő menekültek irgalmas befogadása és saját identitásunk védelme között? Amikor kultúránkat, vallásunkat, keresztény hitünket védjük, meddig tart az irgalmas szamaritánus szerepe? Sajnos úgy tűnik Nyugat-Európa képtelen megtalálni azt a patikamérlegen mérhető balanszot, mely a helyes arányokat jelöli. Az irgalom igazság nélkül balgaság és ennek az elhibázott, sokszor álirgalmasság mögé bújtatott döntéssorozatnak minden európai érezni fogja a hatását. Az a nyugati szemlélet, mely látszólag az irgalom irányába húzza a mérleget a túlfogyasztás súlya alatt görnyed. Eddig a szegényebb sorsú kelet-európai országoktól lopta a nővéreket, hogy idős társadalmát gondozza, csábította a munkaerőt, hogy az számukra már alantasnak vélt munkákat elvégeztesse. Most az idegen kultúrájú szerencsétlenekkel próbálja lustaságát leplezni, nem törődve azzal sem, hogy esetleg ezredéves kereszténységünket veszélyezteti ezzel. Persze mondhatjuk, hogy az iszlám békés és jó szándékú, de Sztálin és Hitler rezsimjében is mindössze tízszázaléknyi volt az a réteg, aki miatt milliók pusztultak. Napjaink lelkiismeretének legnagyobb erőpróbájában csak a hermetikus határzár lehet szűrője az irgalomnak – fejtette ki nézeteit dr. Csókay András.

Az előadáson részt vett Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész is, aki egyedi, az agyműtéteket művészi szinten ábrázoló rajzokkal illusztrálta dr. Csókay András Művészet és tudomány együtt a hitben című könyvét.