Csontváry elfeledett felfedezője

November 13-án, pénteken a 130 éve született, negyven éve elhunyt Lehel Ferenc festőművészre, esztétára, művészeti íróra emlékeztünk a Hamza Múzeum Gyöngyösi úti épületében.

Lehel Ferenc életével és munkásságával Gattyán Adrienn Zóra művészettörténész és Kerekné Mihalik Judit programszervező Életképek című előadásában ismerkedhetett meg az emlékező közönség.
Lehel Ferenc százharminc évvel ezelőtt, 1885. november 13-án látta meg a napvilágot Paposon és Csontváry Kosztka Tivadar festőművész egyik méltatójaként került be a köztudatba. Számunkra különösen érdekes, hogy Hamza Dezső Ákosnak, a Hamza Múzeum névadójának apósa volt. Az előadók Lehel Ferenc alkotói tevékenységét, családját és Csontváry Kosztka Tivadarról fennmaradt vélekedéseit nemcsak tényszerű önéletrajzi írásokkal, hanem magánéleti szemelvények segítségével vázolták a közönségnek. A gondos kivitelezésnek köszönhetően a művész a hagyatékából származó eredeti okmányokat (házassági anyakönyvi kivonat, érettségi bizonyítvány, útlevél), levelezéseket, naplófeljegyzéseket, képeket megtekinthettük a kiállítótérben felállított paravánokon. De láthattunk róla szóló újságcikkeket és megjelent könyveit is.

201511190020.jpg

Egyike azon művészeknek, kinek életéről roppant keveset tudhatunk. Életműve feltárását nehezíti, hogy művészetelmélete, bölcseleti munkái, szétszórtan maradtak fönn, a szakirodalomban csak elvétve hivatkoznak rá. Az előadás anyagának fő forrásai a család által a múzeumnak adományozott hagyaték, illetve Pataki Gábor művészettörténész kutatásai.
Lehel Ferenc képzőművészeti tanulmányait a Nagybányai Szabadiskolában végezte, ami nagy hatással volt festészetére. Festményeit az iskola plein air szemléletmódja jellemzi. Munkái az I. világháborút megelőzően gyakran szerepeltek budapesti tárlatokon. 1921-ben hagyta abba a festést. Művészeti írásokat már 1909-től publikált.

Felesége, Lehel Mária festő iránt érzett szeretete és mély tisztelete naplójegyzeteit olvasva kiderülhet számunkra. Bár felesége művészként nem tartozott az élbolyba, férje mégis csodálta művészetét. Lehel Máriát rendkívüli kisugárzása, megnyerő személyisége miatt kortársai befogadták, az utókor azonban nem. Egyetlen lányával, Hamza Lehel Máriával váltott levelezései az apa-lány közti szoros, bensőséges kapcsolatról árulkodik.
A hagyatékban fellehető volt Lehel Ferenc és barátja, Gerlóczy Gedeon építészmérnök levelezése is, melyekből kitűnik, hogy barátságuk egyik alappillére Csontváry Kosztka Tivadar festészete volt. A levelek szinte mindegyikében előfordul Csontváry neve. Gerlóczy többször utal Lehel Ferenc szerepére, akit a híres festő művészetének felfedezőjeként emleget. Leánya, Hamza Lehel Mária, mint apja hagyatékának hű őrizője egyik levelében apját Csontváry valódi felfedezőjeként említi, aki lelkesedéssel harcolt érte, már akkor, amikor a művészek és a művészetbarátok körében is csak gúnyolódás céltáblája volt. Emiatt az értetlenkedők élcelődése őt sem kímélte. Ő volt az, aki Csontváry halála után még időben megmentette az örökösök által feldarabolásra ítélt, és méteráruként eladásra szánt vásznakat. Ha nincs Lehel Ferenc, akkor ma nem lenne Magyarországé, a kultúránké sem Csontváry, sem a Libanoni cédrus, sem a Zsidók panaszfala.