Előrelátóan kész terveink vannak a jövőre

Norvégiai tanulmányútját követően külhoni tapasztalatairól, benyomásairól kérdeztük elsőként Szabó Tamás polgármestert. A határon túli blokkot követően a várost érintő kérdésekre, aktualitásokra, köztük a lapzárta utáni testületi ülés néhány előterjesztésére is rákérdeztünk.

Milyen apropóból utazott Norvégiába?
A Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége szervezte az utat a Norvég Alap támogatásával. Egy összetettebb program egyik állomása volt a mostani, amelynek fókuszában az idősödő állampolgárok szociális ellátásának norvégiai gyakorlatát tanulmányozhattuk. Norvégia négyszázhatvan önkormányzata közül mi a főváros, Oslo és környéke három nyugdíjasházát tekinthettük meg többek között. Norvégia Európa egyik legidősebb átlagéletkorú országa, ahol napjainkra a férfiak átlagéletkora utolérte a nőkét. Náluk a leggyakoribb háztartástípus a szociológiai felmérések szerint az, amelyikben két nyolcvan éven felüli ember él együtt. Ez a tény mutatja a kihívás nagyságát.

Mit tapasztalt, van hasonlóság a magyarországi gyakorlattal?
A látogatás rezüméje az lehet, hogy megpróbálják az idősek szociális ellátását saját lakásukban házi gondozás keretében megoldani. Ha ez nem működik valamilyen oknál fogva, akkor következhet a bentlakásos intézmény. Az alapgondolat az, hogy az otthonápolás irányába tolják el a rendszert. Ami a norvég és a hazai gyakorlat összehasonlítását illeti, inkább a különbségekről tudok beszámolni. Jártunk például egy tizennyolcezer lelkes településen, ahol az önkormányzatnak átszámítva harminc milliárd forintnyi a költségvetése, amiből tizenkét milliárdot fordítanak szociális feladatokra. Mások az igények, a lehetőségek, amelyekből közvetlen iránymutatást aligha meríthetünk.

Lefordíthatjuk ezt úgy, hogy a norvég emberek jól élnek? Minden rendben, semmi sem hiányzik nekik?
Azt elmondhatom, hogy Norvégiában egy ilyen rövid tanulmányút alatt is bizton megállapítható a jólét. Köszönhető ez az olajiparuknak, a világ egyik vezető halászatának és a hatalmas erdőségeknek. Lehetőségeiket jól használják ki, keményen dolgoznak az eredményeikért ők is. Szép, rendezett ország. Ha mégis szeplőt keresek a hibátlan képen, nemcsak én jegyeztem meg, de az ott élők is, hogy napsütésből lehetne több.

Engedjen meg egy tisztán politikai kérdést is! Mennyire volt érzékelhető Norvégiában a menekült kérdés, a bevándorlás?
Nyáron Conselvében jártunk, s ott már tapasztaltuk, hogy a viszonylag jól élő észak olaszokat élénken foglalkoztatta a bevándorlás. Norvégiában, ahol ötmillió a lélekszám, az ott élők tizenöt százaléka a korábbi időszakokban betelepült migráns. Erre a mostani befogadásra már ők sem képesek, és a közvélemény erre nem is hajlandó. Meglepően tisztán látják a társadalmi, szociális, sőt nemzetbiztonsági kockázatokat. Kint kaptuk a hírt, hogy a szomszédos Svédország IKEA áruházaiból kifogytak a pokrócok, az ágyak, a sátrak, és az ugyancsak gazdag ország nemzetközi segítséget kér.

Azért is kérdeztük a norvég tapasztalatokat, mert az interjúfelvétel előtti nap a magyarországi bevándorlással foglalkozó rendezvényen találkoztunk.
Nem megismételve az előbb elmondottakat, Magyarország és a skandináv államok közötti különbség mindenki számára érzékelhető, különösen az, hogy hazánknak mekkora korlátai vannak. A Juncker-féle elosztási kvóta százhatvanezer bevándorló szétosztására tett normatív javaslatot, amiből tizenhárom ezren jutnának Magyarországra. Csakhogy már egymillió bevándorló érkezett Európába, és a szakértők három éven belül a folyamat fokozódása és a családegyesítések révén ennek tízszeresét prognosztizálják. Vagyis milyen százalékról beszélünk, és az az arányszám minek a százaléka? Ezért helyénvaló, hogy a kormány ellenáll a brüsszeli nyomásnak, és állampolgáraihoz fordul, hogy akár a brüsszeli bürokraták, akár az Európai Bíróság előtt nyilvánvalóvá váljon a magyar nép akarata. Ezért mentem el az aláírásgyűjtési akció nyitórendezvényére és ezúton is ösztönzöm a jászberényieket, hogy írják alá a támogató íveket.

Olvasóink megrónának bennünket, ha még egy kérdést nem tennénk fel Norvégiával kapcsolatban, nevezetesen beszéltek a sportról is?
Vendéglátóink kimondottan örültek a párosításnak, annak hogy az Európa Bajnokságra való kijutás pótselejtezőjét a Magyar Futball Válogatottal vívhatják. Egyöntetűen optimisták a továbbjutásukat illetően, és ezt csak megerősítve látták, amikor nemzeteink jégkorong csatájában 4:0-ra felülmúltak bennünket.

Közelítsünk Jászberényhez, de még mindig külföldi szereplőkkel. Megint felröppent a hír, hogy kivonul az országból az egyik multinacionális kiskereskedelmi hálózat. Mivel Nagykátán már bezárták üzletüket, szerkesztőségünktől, kollegáinktól is többen kérdezték, hogy mi várható Berényben?
Pletykákra, híresztelésekre nem szoktam reagálni, de ha a dolog gyakorlati részét nézzük, könnyű helyzetben vagyok. Azt mondhatom: a dolgozók nyugodjanak meg, végezzék a feladatukat! Konkrétan nem vetődött föl az üzletlánc kivonulása az országból, illetve Jászberényből. Ugyanakkor azt is megkérdezhetjük, hogy miért lenne ok a pánikra? Jól tudjuk, hogy a plázák milyen pusztítást, kárt okoztak a hagyományos kiskereskedelemben. Itt, nálunk is üzletek szűntek meg, zártak be, de még a fővárosban a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca is félig-meddig kiürült. Tehát elméletileg kezelve ezt a kérdést, adott esetben átmeneti zavar támadhat, de a keletkező résekbe rugalmasan és gyorsan bevonulna a hazai kiskereskedelem.

Még egy multinacionális cég dolgairól kérdezzük, ami viszont városunkban vérre megy: hogy állnak a Dalkia tárgyalások?
Közvetlenül a tanulmányút előtt tárgyaltam a Dalkiával. Arra kértem a cég vezetőit, hogy a február végén rögzített, a bíróság által nekik ítélt összeg kamatozása az akkori határidővel álljon le, miután már akkor kifejeztük fizetési szándékunkat, az idő múlása pedig nem nekünk róható fel. Magyarul a végösszeg 740 millió forintnál álljon meg! Ezt az összeget november 30-ai határidővel kell, hogy megkapják. A Belügyminisztériummal aláírtam a fenti összegről a szerződést. A kormány segítsége tehát az ígéretnek megfelelően rendelkezésünkre áll. Arról is határozat született, hogy ez év december 31-ig a városnak a kormánnyal el kell számolnia az ügy lezárásáról.

Még a szerdai testületi ülés előtt vagyunk, amelyen napirendre kerül a Dalkia-bizottság is. Miért?
Eredetileg a szeptemberi rendes testületi ülésre kellett volna a Dalkia-bizottságnak elkészítenie a jelentését. Rajtuk kívülálló ok miatt szeptemberben meghosszabbítottuk a bizottság mandátumát, a mostani testületi ülésen pedig Tamás Zoltán elnök úr azt terjeszti elő, hogy a folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat – esetleg bírósági szakasz – lezárultát követően két hónapon belül tehessenek végső jelentést.

Személy szerint hogy látja a bizottság munkáját?
Erről nyilván megkérdezik majd a bizottság elnökét, mint aki erről a témáról legtöbbet tud. De nem térek ki a válasz elől. A bizottság kétszer hívott, és én mindkétszer meg is jelentem az ülésén. Helyénvaló kérdéseket kaptam, amelyek a dolgok tisztázására irányultak. Én tehát pozitívan ítélem meg azt, amit a bizottság munkájából láttam, és bízom abban, hogy tisztázó folyamat zajlik, megfelelő időben reális, egyértelmű jelentéssel.

Néhány kérdést szeretnénk feltenni a mostani testületi ülés napirendjei kapcsán. Szó lesz a helyi adókról. Változnak?
A helyi adók mértékében változtatás nem lesz, új adót pedig nem vezetünk be. A mostani testületi ülésén szóba kerül viszont a háziorvosok iparűzési adójának mérséklése, amit törvényi változások lehetővé tesznek. Ezt az IPA csökkentést a háziorvosi rendszer erőforrás-hiányos volta indokolja. Itt a humánerőforrásra gondolok. Összefüggésbe hozható ez azzal a korábbi szándékunkkal, hogy a fogászati ellátást financiálisan megtámogassuk hasonló okokból. Úgy érzékeltük, hogy ezek is olyan szolgáltatások, amelyeket csak települési szerepvállalással lehet megfelelő szinten tartani.

Napirenden szerepel a Régió Ügyeleti Központ is. Kérjük világítsa meg ennek a hátterét!
A háziorvosi ügyeletről van szó, amelyet egy magáncég lát el napjainkban is Thököly úti központtal. Eddig Jászberény mellett Felsőszentgyörgy, Jászágó, Jászárokszállás és Pusztamonostor lakosságát érintette a tevékenységük. Az átszervezés során az eddigi jászberényi és az ugyancsak több települést ellátó jánoshidai ügyeleti rendszer fuzionál. A központi telephely Jászberényben lesz, s az átszervezés arról szól, hogy az ügyelet ellátása hogyan lehet még jobb, még zökkenőmentesebb. Itt orvosokról, mentőtisztekről, sofőrökről, ha úgy tetszik részletkérdésekről van szó. Remélhetőleg a jobbító szándékot az immár tíz településre kiterjedő ügyeleti rendszer jövőbeni működése révén mindenki érzékelheti, akinek erre szüksége lesz.

Mi is egy részletkérdést nagyítunk fel. Mibe kerül ez a városnak?
Eddig is kiegészítő támogatást nyújtott a város, és ez a jövőben is így lesz. Mivel a személyi oldalon növekvő költségek jelennek meg a rendszerben, a támogatásunk mértéke is emelkedni fog. Mielőtt megkérdezné ennek pontos mértékét a jövő évi költségvetés rögzíti majd.

Amúgy is szerettük volna megkérdezni, hol tart a jövő évi költségvetés tervezése, mennyiben számolhat a város pályázattal, pályázati összegekkel, lesz-e például telekprogram?
A jövő évi költségvetés első olvasatban a napokban kerül a Fidesz-frakció elé. A pályázati forrásokat természetesen folyamatosan vizsgáljuk és számítunk is rájuk. A hétéves uniós ciklusból egy év eltelt, az utolsó pedig már inkább az elszámolással foglalkozik majd. Így valójában öt évre kalkulálunk. Számunkra legkiszámíthatóbb a Területi Operációs Program, aminek leosztása megyei szinten történik. Ebből a keretből városunk 4-4,5 milliárd forintra számít legalább. Az ágazati pályázatokra is gőzerővel készülünk, de sajáterős-fejlesztésekben is gondolkodunk. Előrelátóan kész terveink vannak a jövőre, amelyeket pályázatok megjelenését, kiírását követően legrövidebb időn belül be tudunk nyújtani. A költségvetés koncepcióját decemberig kell megalkotni és januárban szeretnénk elfogadni a kész rendeletet. Folytatjuk a telekprogramot, amelynek a feltételeit épp a héten kezdjük megvitatni. Biztosan támogatjuk az egyházi intézmények felújítását, és a társasházak is számíthatnak a város támogatására.

A fejlesztésekről is szeretnénk ha tájékoztatná olvasóinkat, köztük is elsőként a sajáterős tervekről.
Mint említettem még a koncepcióalkotás időszakában vagyunk, de egy példát megemlítek. Van egy nagy álmunk, a buszpályaudvar, a Rákóczi út és a vasúti pályaudvar közös rendbetételére, intermodális csomópont kialakítására. Ez milliárdos beruházás, amihez meg kell várni a megfelelő pályázati kiírást. Azonban a buszpályaudvar környéke annyira rendezés után kiált, hogy ennek megújítását a környékkel, a piaccal összekapcsolva akár sajáterős beruházással is meg kívánja oldani a város.

Három további fejlesztésre szeretnénk rákérdezni. A városban az a hír járta még féléve is, hogy csak az alkalmat keresik az uszoda bezárására a város vezetői.
Csattanós választ ad erre a képtelen híresztelésre a folyamatban lévő felújítás. A régi födémet már levették a szakemberek, az újat felrakták és a borításnak is több mint fele már a helyén van. Ez év végéig elkészül, és a terv tartalmazza az immár erős tetőszerkezetre telepített napelemeket és a hőszivattyús rendszert is. Bizton reméljük, hogy ismét méltán népszerű lesz a Lehel uszoda a város lakossága körében.

Mit lehet tudni a Kultúrmalom­ról, illetve a város örök fájdalmáról, az elkerülő út utolsó szakaszának megépítéséről?
A Malom projektet kissé átterveztük, funkciója bővült, de jellemzően kulturális intézmény lesz. A jövő év első felében születhet meg a végső döntés és aztán következhet a megvalósulás. Az elkerülő út megépítése valóban ciklusokon keresztül célunk, álmunk volt. 2012-ben bekerült a kiemelt nemzetgazdasági fontosságú beruházások közé a 32-es út Szolnokig tartó teljes felújításával együtt. Sajnos ebből a csoportból kikerültek, amibe nem nyugodhatunk bele. Most pénteken a megyei közgyűlésen is téma lesz. Mi jászságiak azt szeretnénk, hogy az M4-es autópálya építésének leállítása után hozott közgyűlési határozathoz hasonlóan most is szülessen döntés, amely az elkerülő és a 32-es út megépítését szorgalmazza a kormánynál.

Három a magyar igazság, de még egy fejlesztésről kérünk tájékoztatást. Az ön ismeretei szerint hol tart a JP csarnok ügye?
Ezt a csarnokot a Jász Plasztik cégcsoport menedzseli, építi. A tervezési folyamat végén, engedélyes állapot előtt áll. Év végén, jövő év elején a cég saját erejéből és a meginduló TAO-s gyűjtésből a finanszírozás is nagyobb lendületet kaphat. A város mindenben együttműködik Kasza Lajos úrral, hogy a JP csarnok építése sikeres legyen. Aki látta már a cég ipari csarnokainak építési ütemét, nem lehet kétsége, hogy ezt is profi módon és gyorsan lebonyolítják.

Az év hátralévő részében ezek szerint a költségvetés tölti ki a polgármester és a testület mindennapjait?
Hangsúlyosan és folyamatosan foglalkozunk a költségvetéssel, de a napi ügyek sem szenvedhetnek halasztást. Ezek között talán legfogósabb a városi parkolási rendszer megvalósítása, amelynek első lépcsőjét januártól be kívánjuk vezetni. És persze azt se felejtsük el, hogy nemcsak munka és robotolás van, de a lélek ünnepi időszaka, az advent is ránk köszönt. Így együtt teljes az életünk.