A köveknek története van

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Csoportja hétfő esti vendége Csallóközi Zoltán filmrendező, a miniszterelnök-helyettes főtanácsadója volt.

A Szent István Házban tartott előadás moderátora dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője köszöntőjében elmondta, régi terve a csoportnak, hogy a filmrendezőt, a példamutató magyar és keresztény embert köreikben köszöntsék. Ezután átadta a most szerkesztett Jászkun Redemptio diplomájának magyar nyelvű változatát dr. Suba Györgynek, a csoport elnökének.

Csallóközi Zoltán bevezetőjében felvázolta filmrendezői munkájának alapelveit. Több évtizedes munkája során bejárta a trianoni döntés következtében elszakított területeken a magyar emlékműveket. Kutatásait egy könyvben is megjelentette, melynek előszavában Turcsány Péter kiadó így szól: „A szerző évtizedeken keresztül kutatta a '48-as szabadságharc emlékhelyeit. Autóstoppal vagy lovas kocsin, de többnyire gyalogosan járta faluról falura a Kárpát-medence tájait Székelyföldtől Burgenlandig.
Idővel a kutatás tovább bővült a Trianon után határainkon túl elpusztított emlékműveinkkel. Ezekről szerzőtársával, Balogh Lászlóval ötrészes filmsorozatot készített, amit 2011-ben kiegészítettek a Budapest szobrainak háború utáni sorsát bemutató alkotással. A sorozatot először a Duna Televízió, majd több adó is sugározta.

Csallóközi Zoltán nyomába eredt a megsemmisítésre ítélt szobrok egyéni történetének. E kötetben kiváló munkát állított össze, fölhasználva korabeli képeslapokat, újságkivágásokat és magánalbumok lapjain fennmaradt fényképfelvételeket. E kiadvány mintegy imakönyvként kívánja érzékeltetni nemzetünk megőrzött tiszteletét a történelmünk jeles alakjaira és eseményeire emlékeztető alkotások elpusztítása után is!” Ahogy a könyv előszava is rávilágít, történelmünk tárgyi emlékei a XX. században barbár pusztítás áldozatai lettek és erre a hányatott sorsra kívánja az ötrészes filmsorozat felhívni a figyelmet. Főként az ezeréves millenniumra készült és a ’48-as szabadságharcos szobrok voltak a legveszélyeztetettebbek: vagy örökre meg akarták semmisíteni; vagy más helyre hurcolni, elrejteni; vagy ami a legrosszabb: valami más, eltorzított jelentéssel felruházni. A tragikus történetek ellenére a filmrendezőnek mégis optimista a szemlélete: a rendszerváltás óta végbemenő változások reményre adnak okot. Példa erre az aradi emlékmű – bár nem eredeti helyére való – visszaállítása az úgynevezett Megbékélés parkjába egy román szoborral szemben. Középütt ott lobog a magyar, a román és az európai uniós zászló.

Az este további részében a Felvidékről szóló filmet nézhették meg az érdeklődők. Szó volt többek között Nyitra, Dévény, Pozsony, Zobor-hegy, Rimaszombat, Kassa, Szepesváralja, Érsekújvár és Losonc magyar történelmi és kulturális emlékhelyeiről.
„A köveknek története van. Kell olyan, aki ébresztgeti a lelkiismeretet, az ellenállási képességet. Ki kell valakinek mondani, amit egy egyszerű ember gondol, de nem tud szavakba önteni. Ebben emelkedett művészi magasságokba Csallóközi Zoltán” – zárta le az összejövetelt dr. Dobos László. Az este befejezéseként a résztvevők feltehették kérdéseiket és beszélgethettek a filmrendezővel.