Mindannyian mások vagyunk

A jászberényi Fogódzkodó Egyesület tizenöt éves jubileumi ünnepségét október 3-án, szombaton rendezte a civilszervezet a Sólyom Hotelben.

A szervezetet tizenöt évvel ezelőtt, tizenöt olyan család hozta létre, akik otthonukban sérült gyermeket neveltek. Egy gyógypedagógus szakmai segítségével és tanácsára, ösztönzésére alakítottak egyesületet. Egyrészt azért, hogy egymáshoz közelebb kerüljenek, egymással a gondjaikat meg tudják beszélni.

Másrészt azért, hogy az érdekeiket együtt jobban tudják képviselni, az információkat át tudják adni. Sok olyan problémája volt a családoknak, amiket az egymástól kapott tanácsokkal könnyebben meg tudtak, és a mai napig is meg tudnak oldani. Sokszor elég az is, ha valaki értő fülekre talál, gondjait meghallgatják. Egymásnak sokkal könnyebben tudnak segíteni. 

Fontos volt arra is megoldást találni, hogy mi lesz azokkal az iskolából kikerülő sérült gyerekekkel, akik a 18. életévüket betöltik? Az ő ellátásuk nem volt megoldott. Ez is feladata volt az egyesületnek. Ez a célkitűzés is megvalósult, hiszen azzal, hogy a napközi otthon létrejött, amelyet először Nefrit névre kereszteltek, ma a szociális intézmény berkein belül működik a Fehértói út 7. szám alatt. Igaz a neve változott, de a helye, célkitűzése nem.
Sokszor a szülői kívánságok határozzák meg az egyesület életét. Szükség szerint szülőklubokat tartanak, ahol különböző szakemberek előadásain lehet részt venni.
Máskor egyszerűen csak egy „kibeszélő” délutánt rendeznek, ahol mindenki elmondhatja mi történt vele. És természetesen az egyesület életéhez tartoznak a közös ünnepek, a karácsony, a gyermeknap és ez a legutóbbi alakalom is, amellyel az egyesület tizenöt éves születésnapját köszöntötték.

Az est folyamán licitálásra bocsátottak egy festményt is, amelyet Lajkóné Nagy Mária jászberényi festő támogatásként ajánlott fel. Ennek kikiáltási ára 5 000 Ft volt. A licitből és a tombolákért fizetett összeggel az egyesületet támogatták a résztvevők.
A jubileumi rendezvény találóan a Mindannyian mások vagyunk kezdetű dallal indult, Horváth József, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagja előadásában. Majd Szabó Jánosné szervező, azt est műsorvezetője köszöntötte elsőként a százfős rendezvény résztvevőit. A város vezetése, az önkormányzat képviselő-testülete és a város lakói nevében pedig Szabó Tamás polgármester üdvözölte az eseményen megjelenteket, a jubileumát ünneplő egyesületet.

„Nagyon örülök annak, hogy olyan közösségek vannak ebben a városban, amelyek olyan feladatokat vállalnak fel, olyan célkitűzésekkel működnek, amelyek mindnyájunk számára hasznot hoznak. Olyan feladatokat oldanak meg, amiket egyébként egyénileg, családilag, magánemberként nagyon nehezen kezelhetők. Egyesületek, civil szervezetek, közösségi akaratok kellenek ahhoz, hogy ezek a dolgok megfelelő módon működjenek. Önök azok, akik ebben a megváltozott, másfajta életben segítségünkre, segítségükre vannak azoknak, akik erre rászorulnak. Tiszteletem a pártoló tagoknak, akik látszólag kívülállóként vesznek részt az egyesületi munkában. Természetesen azok a családok, akik úgy élik az életüket, ami talán átlagosnak nem mondható, odafordulást érdemelnek. Szeretném, ha a jövő évben is bátran fordulnának az önkormányzathoz. Igyekszünk segítséget nyújtani.”

Szabó Tamás polgármestertől megtudtuk azt is, hogy az önkormányzatnak határozott felújítási szándékai vannak az öregerdei táborral kapcsolatban. Szeretnének olyan minőségi változást elérni, amely többek között színvonalas táborozási lehetőséget nyújt, egyebek mellett a Fogódzkodó Egyesület tagjai számára is.

A folytatásban az egyesület elnöke, Nagyné Fehér Edit foglalta össze az elmúlt másfél évtizedet. Az est folyamán a kivetítőn diaképek sokasága engedett betekintést nyújtani a szervezet mindennapi életébe, ünnepeibe, kirándulásaikba.
„Tizenöt év, tizenöt szülő, tizenöt család, tizenöt évvel ezelőtt azonos kihívásokkal küzdött. Fogyatékos gyermeket neveltek otthonukban. Egy októberi napon egy gyógypedagógus ösztönzésére egyesületet alapítottak, azzal a céllal, hogy összefogjanak, beszélhessenek egymással problémáikról, társakat találjanak a nehéz úton. Sorstársakat, akiket fel lehet hívni, ha úgy érzik nem bírják a terhet. Szülőtársakat, akik hasznos információkat adnak. Rövid időn belül ezek a családok egyre többen lettek. Közös kirándulásokat is szerveztek a Tisza-tóhoz, színházba jártak, gyertyát gyújtottak karácsonykor, főztek gyermeknapon, táboroztak Öregerdőn. Az eltelt évek sikerekkel és kihívásokkal voltak tele. Kihívás civilszervezetként létezni az egyre változó világban, megfelelni az egyre szigorodó feltételeknek. Fogódzók vagyunk a nehéz időkben, és fogódzkodók a szép, közös pillanatokban” – fogalmazott Nagyné Fehér Edit. Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy csatlakoztak hozzájuk a Vakok és Gyengénlátók Klubjának tagjai is. Ők is aktívan részt vesznek a közös rendezvényeken.

Az ünnepi köszöntők után műsorral folytatódott a jubileumi rendezvény. Elsőként a Porteleki Pávakör tagjait hallhattuk citerajátékukkal, majd Szabó Eszter szavalta el Várnai Zsenitől a Szeretni című verset. Őt Raffael Lilla követte hegedűjátékával, Urbán Dávid fiatal gimnazista bűvészmutatványaival varázsolta ámulatba a közönséget, a Jászság Népi Együttes hat táncosa pedig megalapozta a hangulatot a későbbi tánchoz, amelyet az ünnepi vacsora előzött meg.
Az egyesület nyitott az érdeklődők számára, bárki csatlakozhat hozzájuk. Bővebb felvilágosítás kérhető: Darázsné Benke Mártától, tel.: 06/30/559-8082