Értékes könyvek a Jászságról
A Jász Múzeum, a Jász Múzeumért Alapítvány és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület szervezésében szerda délután 17 órától mindjárt három könyvet mutattak be a nagyérdeműnek a Jászkunság arculata című projekt keretében.
A könyvek közül kettőt, A Jászkunság tudósai egyes és kettes kötetét Hortiné dr. Bathó Edit igazgatónő, néprajzkutató ajánlotta a közönség figyelmébe, míg a harmadik kiadvány, a Jászkunság Évkönyv megismerésében dr. Örsi Julianna néprajzkutató volt a hallgatóság segítségére. A kötetek a JNSZ Megyei Tudományos Egyesület kiadásában láttak napvilágot.
A Jászkunság tudósai első kötete három jeles tudós, Horváth Péter, Gyárfás István és Jernei János munkásságát tárja az olvasó elé kétszáz oldalon. Horváth Péter tudós, tanár és történetíró volt az első, aki összefoglalta a Jászkunság történetét Értekezés a jászok és kunok történetéről címmel. 1802-ben latinul, majd 1823-ban magyarul is kiadta. Latin nyelvű munkája bővebb, ebben mintegy függelékként a Jászkürt ismertetése is benne foglaltatik. Ez a leírás Értekezés a kunoknak és a jászoknak eredetekről, azoknak régi és mostani állapotjukról című összefoglalója 1823-as magyar nyelvű kiadásából valamilyen oknál fogva kimaradt. Munkája során olyan eredeti okleveleket használt fel, melyek a második világháború alatt elpusztultak, és a ma élő kutatók már nem forgathatják azokat eredetiben. Érdekességképpen az említett munkából Bolla Jánosné tolmácsolásában hallhattunk egy részletet a Jászkürtről is.
Jernei János élete mindössze 55 esztendeje alatt jelentős pályát futott be. Bölcsészeti tanulmányai alatt bontakozott ki érdeklődése a magyarság őseinek keleti emlékei iránt. Amikor tehette, utazott, közben naplót vezetett, és jelentéseket küldött haza. Keleti gyűjtéseit két kötetben jelentette meg. Egyik hobbija volt, hogy régtől fogva gyűjtötte az eredeti okleveleket, amelyeket később egy múzeumnak ajándékozott. Emléke őshazakutatóként él a tudomány és a kutatók körében.
Az első kötet harmadik tudósa Gyárfás István történetíró. A jászok és a kunok történetét négy kötetben foglalja össze, mely ma is fontos és megkerülhetetlen forrása a kutatóknak. Legnagyobb érdeme az a nagy mennyiségű eredeti anyag, amit munkássága során felhasznált és átörökített az utókor számára.
A Jászkunság tudósai második kötete az elsőhöz képest tetemesebb, 400 oldalas, olvasmányos kiadvány. A Györffy István születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásit, valamint a Szűcs Sándor tiszteletére szervezett tanácskozás anyagát foglalja össze. A második könyv bemutatása sem múlhatott el eredeti rész felolvasása nélkül: ezúttal Vaprezsán Jánosné olvasott fel részletet a régi káromkodásokról, amit Györffy István írt a Nagykunság krónikájába.
A folytatásban a Jászkunság Évkönyvet dr. Örsi Julianna néprajzkutató, a kötet szerkesztője ajánlotta a könyvbarátok figyelmébe. Az évkönyv története a Jászkunság című folyóirattal köthető össze, melynek utolsó száma 2012-ben jelent meg. Ekkor a lap kiadója úgy gondolta, hogy évkönyvként folytatja az alapítás óta vállalt küldetését: a tudományos ismeretterjesztés, JNSZ megyében született kutatási eredmények népszerűsítését, így a folyóirat 2013 óta jelenik meg évkönyvként. Az eddigi három kötet tekintélyes terjedelemben, 400-430 oldalon jelent meg. A Jászkunság különböző tudományterületekről érkező írásokat fogad és közöl, tartalmát a megye, vagy a megyéhez kötődő elismert szakemberek, helytörténeti kutatók, önkéntes gyűjtők tanulmányai adják. A kötetben mindig sor kerül egy tudományos konferencia anyagának az ismertetésére. Szinte állandó nagyobb terjedelmű fejezetet kap a kötetekben a helytörténet, a régészet, a néprajz, a kulturális antropológia, az irodalom, a nyelvészet. Az évkönyvekbe számos jászsági kutató, mint Papp Izabella levéltáros, dr. Bathó Edit néprajzkutató, Pethő László szociológus, Fodor István Ferenc könyvtáros, Besenyi Vendel agrármérnök, Farkas Kristóf Vince történész tanulmányai is szerepelnek.
A harmadik kötet kapcsán dr. Örsi Julianna elmondta, hogy annak első példányait szeptember 21-én hozta el a nyomdából. A kiadvány több mint felét két konferencia anyaga teszi ki. Az egyik a városok és a falvak kapcsolatával foglalkozó összefoglaló, a másik a jászkunságban élő emberek magatartásának, szemléletének történelmi gyökereit és a mögöttük lévő társadalmi hátteret mutatja be.