Jászberény demográfiai helyzete

Jászberény Város Önkormányzata szeptember 9-i nyílt testületi ülésén 14 igennel, Budai képviselő tartózkodása mellett fogadta el Jászberény város demográfiai helyzetéről szóló tájékoztatót, melyet az előterjesztő dr. Pap Magdolna, a Humán és Önkormányzati Igazgatási Iroda vezetője készített.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatalának tájékoztatása szerint Jászberény állandó népessége 26449 fő, lakónépessége pedig 27804 fő július 31-i adatok alapján. A külterületi állandó népesség 2287 fő, a külterületi lakónépesség 2461 fő. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb városa. Jászberényben 1980-ban éltek a legtöbben: 31402 lakó.

Míg 2000 és 2001 között 0,45%-kal nőtt a lakosság, a következő években folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. 2000 és 2014 között a csökkenés mértéke 7,16 %. A népességcsökkenés a reá kedvezőtlen társadalmi folyamatok hatásainak következményeként jelenik meg országos, megyei és városi szinten egyaránt.

A társas kapcsolatok jellemző átalakulási folyamata több évtizede elkezdődött, a ’90-es évektől felgyorsult: egyre kevesebben és későbbi életkorban alapítanak családot, a házasság intézménye helyett zömében az élettársi kapcsolatot választják. Növekedett az egyedülállók, a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya. A nők termékenysége csökkent. Az utóbbi évtizedekben jelentős változások figyelhetők meg a családok összetételében. A párkapcsolatot nem házastársként, hanem az élettársként történő együttélési forma jellemzi. A társas kapcsolatok változása kedvezőtlenül befolyásolta a gyermekvállalást, a gyermekek számát, növekedett az egygyermekesek aránya. Nőtt azon szülők aránya, akik egyedül nevelik gyermeküket. A múlt évben a Jászberényben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult szociálisan rászoruló 454 családból 194 családban a szülő egyedül nevelte gyermekét.

A népességváltozást tekintve mind a megyében, mind városi szinten meghatározó a tényleges fogyás az 1980-2011 közötti időszakban. Jászberényben a természetes és a tényleges népességfogyás az 1990 és 2001, illetve a 2001 és 2011 közötti időszakot összehasonlítva kisebb mértékű volt az ezredfordulót követően.

2011-ben az öregedési index a megyében hasonló volt az országos átlaghoz. A 2001 és 2011 közötti időszakban a gyermekek száma 21%-kal csökkent, a gyermekkorúak aránya 18%-ról 15%-ra csökkent, az időskorúak aránya 21%-ról 24%-ra növekedett. Jászberény külterületét tekintve 14 évesnél fiatalabb gyermek már nem lakik Borsóhalma tanya, Peres tanya, Réti tanya, Zsombikos tanya területén.

A jászberényi lakosokat tekintve 47% a férfiak és 53% a nők aránya. A lakosság 22%-a 62 éven felüli, 61%-a 19-62 közötti. 2011-hez viszonyítva 0,3%-kal csökkent a 18 évesnél fiatalabbak száma. Jászberényben a 2001 és 2011 közötti időszakot tekintve csökkent a száz aktív korúra jutó gyermekkorú száma (2001-ben 23 gyermek, 2011-ben 22gyermek) és emelkedett a száz aktív korúra jutó időskorú száma (2001-ban 36 idős, 2011-ben 43 idős).

Jászberényben 2011-ben a háztartások száma 11377, a háztartásokban élők száma 26609, így egy háztartásra átlagosan 2-3 fő jutott. A háztartások számát tekintve dinamikusabb bővülés figyelhető meg Szolnokon és Jászberényben. A lakásállomány Jászberényben 6,6%-kal gyarapodott.

A TÁRKI és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2001-2013 közötti időszakban végzett kutatásai szerint az ezredforduló óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező magyar fiatalok aránya, tizedük komolyan tervezi, hogy külföldön dolgozzon és/vagy éljen. A főbb migrációs célországok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. (TÁRKI)

Jelenleg nincs reális statisztika arra vonatkozóan, hogy a jászberényi lakosok közül hány fő dolgozik külföldön, illetve, hogy hányan tervezik a külföldi munkavállalást rövid- vagy hosszútávon. A Jászberényben tanuló diákok körében a fiatalok jövőképére irányuló kérdőíves felmérést végeztek, melyben 179 általános iskolás- és 308 középiskolás diák töltött ki önkéntesen.

Az általános iskolások 42%-a képzeli el a jövőjét Jászberényben. Tanulmányaik befejezése után 20%-uk Jászberényben, míg 21%-uk külföldön szeretne dolgozni. A középiskolás diákok 19,8%-a szeretne külföldön munkát vállalni, 9,7%-a pedig szeretne Jászberényben dolgozni. A megkérdezettek 20%-a képzeli el a jövőjét Jászberényben. A középiskolások arra a kérdésre, hogy milyen munkát szeretnének végezni Jászberényben, az alábbi válaszokat adták: rendőr, edző, családgondozó, fodrász, pék, cukrász, vendéglátó, üzletvezető, pedagógus, informatikus. Az általános iskolás jászberényi lakosok 80%-a, a középiskolás jászberényi diákok 71%-a szeret Jászberényben élni.

A népességfogyás mérséklését, letelepedést előmozdító elsődleges lehetőség a jelenlegi települési szintű támogatási rendszer fenntartása, esetleges kiterjesztése, továbbá a közvetlen támogatási formák áttekintése mellett a cél megvalósítását közvetett módon biztosító, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és a helyi igényekhez igazodó intézményrendszer hatékony működésének, valamint a hatékony munkahelyteremtésnek az elősegítése, és a tanulók jövőjét megalapozó képzésekhez nyújtható ösztöndíj-támogatásoknak a biztosítása.

A népesség számát tekintve, évről évre folyamatos a csökkenés. Míg a megye lakónépessége a 2001-2011 közötti időszakot tekintve 7%-kal csökkent, addig Jászberény lakónépessége ennél kisebb mértékben, 4%-kal volt kevesebb.