Egyre intenzívebben fejlesztjük a várost

Nemcsak az iskolákban csengettek be, de az önkormányzat is magasabb fokozatba kapcsolt. Szabó Tamás polgármestert részben a nyáron történtek rövid összefoglalására, kommentálására kértük, nagyobb részt pedig az előttünk álló feladatok, célkitűzések iránt érdeklődtünk.

Közhely, de igaz, mozgalmas nyara volt Jászberénynek, a kultúra és a gazdaság területén egyaránt. A kultúrában a Csángó Fesztivál volt a csúcs. Ön is így látja?
A csángó fesztivál idei megrendezése méltó volt a jubileumi évfordulóhoz. Főleg a szolgáltatás része a nagy fesztiválok szintjére emelte a mi rendezvényünket. A programok eddig is színvonalasak voltak, de most úgy látom, hogy a kapcsolódó gasztronómia, a vendéglátás, az egész helykihasználás különösen sikeres volt. Szerves része volt ezeknek a napoknak a párhuzamosan megrendezett két fórum: az üzletember találkozó és a Kárpát-Haza Konferencia. Mindkettő bizonyította, hogy a kultúra és a gazdaság együttélése kölcsönösen felerősíti a pozitív folyamatokat.

A gazdasági élet kiemelkedő rendezvénye volt a szinte nyárbúcsúztató expó.
Az V. Jász-Expó és Fesztivál az elmúlt évek során stabilizálódott, kezd beépülni a vállalkozók naptárába és gondolkodásába. Ez a rendezvénysorozat azonban nem túl régi, így a csángó fesztivállal ellentétben még nincsenek olyan biztos pontjai, hagyományai, nem lehet visszafelé tekintgetni, hanem előre. Én a jövőben még karakteresebb expót szeretnék látni és igazi áttörést elérni az eredeti céloknak megfelelően.

Kifejtené ezt bővebben?
A nyár a testvérvárosi kapcsolatok ápolására is alkalmas volt. Az egyik Conselve, mintegy tízezer lakosú olasz testvérvárosunk hasonló lélekszámú közvetlen agglomerációval. Ők – nem tévedés –, négyszáz éves múltra visszamenőleg rendezik meg a maguk fesztiválját. Ott azt tapasztaltam, hogy a helybéli vállalkozók érzik a marketing értékét, az üzleti súlyát a kiállításnak, ezért a helyekért tolonganak. Ezt kellene nekünk is megcélozni, megnyerni a vállalkozóinkat, hiszen ahogy láttam a standokat, a gazdasági struktúra nagyon hasonló, de volumenében sokkal nagyobb a megjelenítése, mint a miénk. A conselveiek gyakorlatának néhány elemét érdemes tanulmányozni, tapasztalataikat hasznosítani.

Két példát említett, melyik a másik?
Vechta ugyancsak testvérvárosunk, nagyjából hasonló lélekszámmal és vonzáskörzettel, mint Jászberény. Évszázados tradíciójuk van a fesztiváljuk megrendezésére, amelyet az egyhetes időtartam alatt nyolcszázezer vendég keres fel. Ez német viszonylatban is kiemelkedő, ezzel a hatalmas ország második legnagyobb rendezvénye a vechtaiaké, a müncheni sörfesztivál után. Náluk a városon kívül állandó helye van a kiállításnak és előbb-utóbb, ha fejlődni akarunk, nekünk is ideálisabb helyszínt kell találnunk.

Nem szeretnénk megakasztani a gondolatmenetét, de ha a testvérvárosokat említette, milyen tapasztalatai, benyomásai voltak?
Egy nagyon örvendetes jelenség tapasztalható. Az olykor 15-20 éve indult kapcsolatok kezdeményezői megtették a maguk fontos feladatát, felvették és megerősítették kapcsolatainkat. Ahhoz azonban, hogy a testvérvárosi kapcsolatok élőek és folyamatosak maradjanak, sőt fejlődhessenek, a korábbiaknál jobban be kell vonnunk az ifjabb generációkat. Ezért örvendetes, hogy técsői gyerekeket láthatott vendégül a város, vechtai fiatalok vettek részt a zoo táborunkban, és a mi művészeti csoportosaink is látogatóban voltak.

Még a nyárnál maradva feltűnően nagy mozgás volt a sport területén. Új rendezvény volt a jászsági vágta például.
Jó, hogy bekerültünk a legnagyobb nemzeti lovas programba, igaz még kezdőként. Ugyanakkor fogathajtásban és díjugratásban jelentős hagyományai vannak Jászberénynek. Ezeket a hagyományokat szeretnénk fejleszteni: a magunk örömére és a turizmus fejlesztése érdekében lovas centrumot szeretnénk létrehozni, amelynek a helyét és az egész programban a város szerepét már keressük.

A sport típusú fejlesztések sem álltak le nyáron, ha jól láttuk.
Legnagyobb sikerünk, hogy a jégcsarnokban már kiváló minőségű jég van, zajlik az üzempróba és úgy vélem sikerült összerendeznünk a működtetés elemeit. Szépen halad a Yakuzák házának átépítése, és a nyári előkészítő munkálatok nyomán további TAO-s fejlesztések indulhatnak a hűtő melletti labdarúgó pályán, a szomszédságában lévő csarnokban pedig a kézilabdások révén léphetünk előre. Még mindig a közelben maradva, az uszoda épületén kisebb rekonstrukciót végzünk önerőből, és százmilliós pályázatban gondolkodunk az iskolai úszásoktatás érdekében. Megmozdult a magántőke is, és részben TAO-s konstrukcióban a kosarasokkal közösen már túl van az engedélyeztetési eljárásokon a JP Sportcsarnok.

A nyárból át-át kalandoztunk már a jelenbe és a jövőbe. Jövő kedden adóbefizetési határidő. Ennek apropóján – tekintettel arra is, hogy az ország jövő évi költségvetése már kész van –, mit tervez a város?
Nagy könnyebbség önkormányzatunk számára is, hogy az ország költségvetését ismerjük. Ráadásul az elmúlt két évben már az a rendszer élt, ami jövőre is. Így tudjuk, hogy mire számíthatunk, és bizton kijelenthetem, adóteher növekedést nem tervezünk, legfeljebb némi finom hangolást.

Ez azt jelenti, hogy esetleg hamarabb lesz költségvetése a városnak?
A jól bevált receptet és ütemezést nem indokolt megváltoztatni. Tehát előbb elkészítjük a koncepciót, majd több lépcsőben eljutunk a januári-februári végleges rendelet megalkotásáig.

Említette, tudja, mire számíthat a város. Ezt a város önerejére, vagy a pályázati pénzekre is érthetjük?
Mindkettőre. Természetesen a saját bevételeink kiszámíthatóbbak, de sokat tudunk már a megyei, illetve az országos pályázatokról is. A megyére jutó 54 milliárd forint összegű területi operatív programok (TOP) keretéből 4,5 milliárd forint forrást célozhatunk meg reálisan. Ezeknek a fejlesztéseknek a leglátványosabb eleme a főtér felújításának utolsó fázisa, ami az átvezető főút kivételével mindenre vonatkozik, beleértve a Zirzen Janka és Táncsics utcák közötti terveinket is. Ebből a keretből tervezzük a piac fejlesztését, a városi fogorvosi ügyelet kialakítását, a nappali szociális ellátó rendszer bővítését, a református óvoda felújítását és egy új létrehozását, a közintézmények napelemes energetikai fejlesztését, kerékpárutakat, ipartelepi fejlesztést a pusztamonostori úton, az iparterületeket kiszolgáló utak rendbetételét és az állatkert területén turisztikai ökoprogram létesítését.

Ezek kívánatos célok, mint például a malom projekt volt?
Az itt felsoroltak reális, megvalósítható és megvalósítandó terveink, amelyek előkészítése előrehaladott állapotban van. Ami a malmot illeti, a korábbi, tisztán kulturális elképzelésünkön az alapcél, tehát a Kultúrmalom funkció megtartása mellett módosítanunk kellett. Úgy nyerhetünk támogatást hozzá, hogy inkubátorház-jellegű működéssel bővítjük az eredeti elképzelést, ugyanakkor a mozi beruházásának harmadik ütemét is meg tudjuk valósítani, a lisztraktár tervezett átalakításával együtt.

Biztató a megyei támogatások ilyen szintű ismerete. Tévedünk, hogy az országos és ágazati pályázatok messze nem ennyire konkrétak?
Azt tudjuk, hogy 2015. negyedik negyedévével indul az újabb, hétéves uniós pályázati ciklus gyakorlati része. Azt is tudjuk, hogy a kormány 2016-17-ben valamennyi uniós támogatást ki fogja helyezni. Itt a feladatunk a pályázatok folyamatos szemmel tartása az azonnali reagálás igényével. Szűk két év arról fog szólni, hogy minél nagyobb eséllyel meg tudjunk szerezni állami és uniós forrásokat céljaink elérése érdekében.

A még csak tervezett jövő évi költségvetés – már a pályázatok miatt is – saját önerőt és forrásokat kell, hogy tartalmazzon. Erre lesz mód meglátása szerint?
Mindenképpen így tervezzük a költségvetést, az ugyanis már ismert, hogy akár 50% önerőt megkívánó pályázatokat is kiírnak, s ezek elnyerésére a nagyobb saját bevétellel bíró településeknek van esélye. Itt különösen hangsúlyos lesz a cégek és a város együttműködése, sőt önerő esetében, fontos fejlesztések érdekében a megfontolt, fedezettel bíró hitelfelvétel sem az ördögtől való ötlet. A jövő évi költségvetésünkben valószínűleg lesz elkülönített saját forrásunk a buszpályaudvar rendezésére. Az intermodális csomópont, tehát a buszpályaudvar, a vasútállomás és a csatlakozó Rákóczi út 1,2 milliárd forintra becsült felújítási költségéhez aztán már több pályázati programból kell összeraknunk a forrásokat.

Mit gondol, a város lakóit a kö­zeljövőben melyik intézkedésük foglalkoztatja majd leginkább?
Azt tervezzük, hogy a piac környékén ellehetetlenült parkolási állapotokat megszüntetjük. Január 2-tól szeretnénk parkolási díjjal szabályozni az itteni várakozást, nullszaldós konstrukcióban, tehát a város semmilyen többletbevételt ebből nem remél. Azt is mérlegeljük, hogy csak bizonyos parkolókban és bizonyos napokon működtetjük ezt a rendszert, amelynek azonban forgalomszervezési szempontok mellett az is fontos célja, hogy a későbbi karbantartás és működtetés költségeit nagyobb részt megtermelje.

Végül az emberi tényezőről, konkrétabban a helyi politikáról engedjen meg egy kérdést! Viharos őszünk lesz?
Úgy gondolom, hogy a felfokozott politikai hangulat természetes része például a választásoknak, de mindinkább a ciklus egészére jellemzővé válik. Az ellenzék egyre intenzívebben kritizálja a tevékenységünket, mi pedig egyre intenzívebben fejlesztjük a várost.