Csárdáskirálynő a Szabadtérin

A Kalocsai Színház társulata több darabbal járt már városunkban. Bemutatták nálunk egyebek mellett a Hyppolit, a lakájt, a Bál a Savolybant és operett gálán is részt vettek. Legutóbb szombaton arattak nagy közönségsikert a színház tagjai. Ezúttal a Csárdáskirálynőt hozták el nekünk.
Azt mondják, a legismertebb magyar operett a Csárdáskirálynő Kálmán Imre munkásságán belül is. Bár a Marica grófnő egy-két évre átvette tőle a stafétát, mégis mindig utat tört magának ez a gyönyörű dalbetétekkel tűzdelt operett. Az idén száz éves a darab.
Horgonyi-Szabó Árpád rendezővel az előadás előtt sikerült beszélnem. Érdeklődésemre elmondta, hogy tulajdonképpen ennek a nagysikerű magyar operettnek kettős száz éves jubileuma van. Hiszen az 1915-ös bécsi bemutató valóban éppen száz esztendeje volt, viszont a magyarországi Király Színházi premiert 1916-ban tartották, úgyhogy jövőre is ünnepelik az évfordulót.
Társulatuk Kalocsai Színház néven 2006-ban kezdte el a működést Kalocsa városában. Számos felnőtt- és gyermekszínházi produkción vannak túl. A Csárdáskirálynő a sorban a tizedik helyen áll. Hét éve mutatták be először, azóta folyamatosan kisebb-nagyobb megszakításokkal játsszák. 
„Ez a darab örökzöld. Ahogy az egyik kolléga mondta, ha a holdra költözik az ember, még ott is lesz Csárdáskirálynő. Azt tudni kell, hogy Jászberényben közel 800-an megváltották a jegyet erre az előadásra. Sokszor eltemették már a műfajt, a darabról is esett már néhány szó a fiatalok körében, hogy hol van az már! Én meg azt mondom, hogy például itt Jászberényben” – foglalta össze véleményét a rendező, Horgonyi-Szabó Árpád.
A Csárdáskirálynőről… A két felvonásos nagyoperett kellemes szombat esti időtöltést jelentett a közönségnek, akik teltházzá tették a Szabadtéri Színpadot. Az időjárás is kedvezett a nyáresti szórakozásnak, melybe időnként csak a tücskök ciripeltek bele.
A történet természetesen a szeremről és ármányról szólt. Az édesanya, aki hajdan maga volt a csárdáskirálynő, egy orfeum sztárja, egy sanzonett, ebből a szerepéből ki akart törni, helyesebben fel akart törni, egészen csillagkeresztes dámáig. Ehhez az út több férjen és cselszövésen keresztül vezetett. Legutóbbi frigyéből született Edvin fia, a sors fintoraként felnőttként pont egy „orfeum-sztárba”, egy sanzonettbe bolondult bele. Szilviát, a szép szőke leányt nem tűrhette kicsi fia mellett az anya, az egykori csárdáskirálynő, Cecília. Edvin akárkit nem vehet feleségül. Az arisztokrata család ellenezte a rangon aluli kapcsolatot. Hogy az ifjú herceghez ki illik, azt mégiscsak az anyja tudja. Nem igaz? Érdekházasságba akarta Edvint kergetni, hogy ezzel célját érje, dédelgetett álma teljesüljön, csillagkeresztes dáma lehessen.
Edvin herceg azonban nem az anyja által kiszemelt Stáziért rajong, hanem a pesti orfeumcsillagért, Szilviáért.  A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő ifjú hölgyet jegyezze el. S mindig kell egy jó barát, akkor pedig különösen, ha baj van. Épp ezért Edvin barátja, Bóni gróf a szerelmesek érdekében cselt eszel ki, melyhez lelkes segítőket is talál maga mellé, az orfeum főpincérét, Miskát és Feri bácsit. A jó barátok leleplezik az egykori orfeum-csillagot, az anyát, Cecíliát. Aki persze végül áldását adja Edvin és Szilvia házasságára. Időközben azért megkapja hőn áhított csillagkeresztes dámai címét is.
Az út a végkifejletig nagyszerű színészi játékon át vezet. Ha csak annyit mondok, hogy a főpincért, Miskát Straub Dezső alakította, már megjósolható lett volna a siker előre is. Ahogyan a többi színész is nagyszerűen alakított. A két főszereplő Mádi Piroska (Szilvia szerepében) és Egyházi Géza (Edvin herceg) voltak. Kacagtató volt a Bóni grófot alakító Göth Péter, ahogy a kicsit bohókás, feledékeny, rosszul látó Leopold Máriát alakító Pável Miklós is. És persze a többiek is remekül alakították a jászberényieknek.
A színház balettkara, a három páros, ugyancsak emelték a száz éves jubileumát ünneplő Csárdáskirálynő előadásának színvonalát. Nem beszélve a sok ismert slágerről, mint például a Hajmási Péter, Hajmási Pál, Húzzad csak kivilágos virradatig, Te rongyos élet, A lányok, a lányok… Így volt igazán kerek ez az évforduló.