Jászok az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja egy teljes napot szentelt június 3-án a jászoknak.

Az utolsó keleti honfoglalók – A jászok beköltözése a Kárpát-medencébe címmel meghirdetett konferenciára tíz neves kutató kapott meghívást, akik egyenként húsz perces felszólalás keretében ismertették a jászokkal kapcsolatos tudományos kutatásaik eredményeit.

Vitaindítóként Selmeczi László régész a négyszállási jász temetőkről és történeti tanulságairól, Törőcsik István régész pedig azok problematikájáról fejtette ki nézeteit.

A teljesség igénye nélkül előadások hangzottak el a jászok nyelvi-etnikai származásáról, betelepítéséről, írott forrásaikról, tárgyi emlékeikről.

Az előadók körében Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, a Jász Múzeum igazgatója A jász identitás alakulása a magyarországi letelepedéstől napjainkig címmel osztotta meg gondolatait nagy elismerést aratva. A történeti áttekintésen túl napjaink kulturális tudatára is kitért. Kiemelte, hogy a jász identitás XX. századi megerősödésének az 1989-es rendszerváltás, valamint 1995-ben a Jászkun Redemptio 250 éves évfordulója adott különösen nagy lendületet. „A XX-XXI. századi jász öntudatot ugyan az egykori kiváltságos múlt el nem halványuló emléke táplálja, de legfőbb éltetője mégis az az erős jelenkori hagyományőrzés, amelyben mindenki kedve szerint kifejezheti jász mivoltát.” – fogalmazott.

Szavait igazolta, hogy a jász hagyományok ápolása iránt közismerten elhivatott Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru polgármestere, valamint Tóth Tibor, a Fényszaruiak Baráti Egyesületének elnöke is helyet foglalt a közönség soraiban.