Akiről beszélnek, azt nem felejtik el

Bizonyára nem lehetett volna méltóbb helyszínt találni Kiss Erika legújabb – A jászsági zsidóság emlékeiből című könyvének – bemutatására, mint az egykori zsinagóga alapjaira épített könyvtár épületét. A Jászságban hiánypótló művet az érdeklődőknek az író és a könyv születése körül bábáskodók mutatták be kedden délután.

A bemutatót megtisztelték figyelmükkel Jászberény jelenlegi és leköszönt polgármesterei, városi elöljárók, adatközlők, Takács Lajos túlélő és természetesen a termet zsúfolásig megtöltő barátok és érdeklődők. A vendégeket Nagy Nikolett könyvtárigazgató köszöntötte, majd átadta a szót a kiadó képviseletében Kiss Balázs Leventének, aki nem mellékesen az írónő fia.

Kiss Balázs Levente köszönetét fejezte ki a kötet kiadását anyagilag támogató önkormányzatoknak, az előfizetőknek, valamint a szellemi támogatást nyújtó gyöngyösi hitközségnek, dr. Horváth László történésznek.

A könyvet Dr. Horváth László lektorálta, aki egyéb elfoglaltságai okán nem tudott jelen lenni a bemutatón, ám levélben kinyilvánított üzenetében elismerését fejezte ki a szerzőnek. „Ez egy eltűnt, elpusztított világ. Ebben a könyvben nem csak levéltári adatok vannak, nem csak szórványosan megmaradt, elsárgult fotók, zsinagóga alaprajzok. Maga az élet lüktet a sok visszaemlékező és nevesített áldozat, soha fel nem nőtt kisgyermek árnyéka mögül. Hetvenegy évvel a történtek után nem csak az olvasóknak, de a könyvek hőseinek sem lehetne nagyobb ajándékot adni. Megint élnek, újra iskolások, kisöprik a rőfös boltot, beszélgetnek a szomszéddal, szidják az időjárást… Az elveszítettek nem arctalan adatok többé a régi tragédia feledésre ítélt oltárán, hanem szerethető emberek a történelem viharában. A múltat visszaforgatni nem lehet, de megidézni igen. Köszönet érte.”

Az anyanyelvi lektor feladatát a szerző barátja, kollégája Rédei Panni újságíró vállalta magára. „Kiss Erika könyve a jászsági zsidóságról egyfajta szalmaszál. A fellelhető tárgyi és írásos emlékek mellett a még köztünk élők szavai nyújtanak kapaszkodót az utókornak. Hiánypótló munka született kolléganőm tollából. A tőle megszokott alapossággal kutatott, járta a temetőket, levéltárakat, múzeumokat, bújta a levéltárakat, anyakönyveket. Múltunk kis híján feledésbe merült szeletének állít emléket. Ez a könyv mementó, azoknak az embereknek az emlékköve, akik közöttünk éltek. Akik szakmájuk, tudásuk, vagyonuk révén hozzájárultak ahhoz, hogy életünk könnyebbé váljon. Kiss Erika megőrizte számunkra azoknak a zsidó embereknek az arcát és nevét, akik a marhavagonokból leszállítva már csak számokat jelentettek. Emlékezni, vigyázni és szembe nézni tanítja az utókort” – fogalmazott Rédei Panni.

A következőkben a szerző osztott meg néhány érdekességet a könyv születésével és tartalmával kapcsolatban. Kiss Erika elmondta, hogy szándéka szerint nem a borzalmakat, hanem az értékteremtő munkát próbálta kötetében megörökíteni. Az 1840 és 1955 közötti időszak társadalmi leképezése az írás, melyből világosan látható, hogy a betelepült zsidó családok sikeresen beilleszkedtek a Jászság lakói közé, a települések megbecsült tagjaivá váltak. Mindennapi életüket, tevékenységüket mutatja be a másfél éven át tartó alapos gyűjtőmunka eredményeképp létrejött kötet 248 oldalon, 128 illusztrációval. A könyv összeállítása közben az eddigi feltáratlanság okán akkora anyag és olyan mennyiségű fotó került elő, hogy a szerző kénytelen volt rövidíteni, szelektálni. A bemutató alkalmával a kimaradt fotókból is láthattunk néhányat, valamint megszemlélhettük a zsinagóga falából bontott megmentett téglákat is. Kiss Erika elárulta, az időközbeni névváltoztatások sokat nehezítettek az anyaggyűjtéskor, nem volt egyszerű dolga a ma is élő zsidók felkutatásakor, hiszen helyi hitközség hiányában nincs tudomásunk arról ki is izraelita. A gyöngyösi hitközség vezetője, Weisz Péter sokat segített a könyv létrejöttében.

A bemutatón a rabbi is jelen volt, örömét fejezte ki a megjelenés kapcsán, valamint néhány gondolattal hozzájárult a könyv méltatásához, ismertette a berényi hitélet történetét. „Izráel él, és élni fog, hiszen akiről beszélnek, azt nem felejtik el.” – emelte ki a hitközség elnöke.

Kertész Tamás elszármazott jászberényi zsidó Stockholmból érkezett a bemutatóra. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt Erika munkájához hasonló vállalkozásba fogott, mely eredményeképp több száz tárgyi és írásos emléket sikerült összegyűjtenie. Az anyag évekig a stockholmi egyetem honlápján volt olvasható, jelenleg kiadásra vár.

Végezetül Szabó Tamás polgármester beszédében a város köszönetét tolmácsolta. „Örömmel és nagy tisztelettel üdvözlöm azt a munkát, melyet a város történeti és kulturális kutatásáért, a jelen értékeinek bemutatásáért tett.”

A kötetet az előfizetők az előfizetés helyszínén, valamint az érdeklődők a Líra könyvesboltban és a Jász Múzeumban vásárolhatják meg.