Hetven éve történt a földreform

1945 tavaszán a Földosztó Bizottságok 5,6 millió hold földet osztottak szét a szegényparsztság körében. Ezzel Magyarországon megszűnt a közép- és nagybirtokos réteg, lehetőség teremtődött a demokratizálódásra. A hetven évvel ezelőtti földreformra konferenciával emlékeztek csütörtökön a Nagy Imre Társaság tagjai a Szikra Galériában.

Az emlékülésre Besenyi Vendel helytörténeti kutató meghívására mintegy százan érkeztek az ország szinte minden szegletéből érdeklődők és előadók. A Nagy Imre Társaság helyi szervezete nevében Besenyi Vendel, a város képviseletében Szatmári Antalné alpolgármester, a jászok nevében Bolla János emeritus jászkapitány, az elszármazott jászok nevében dr. Dobos László a Jászok Egyesületének ügyvivője köszöntötte a megjelenteket.

Üdvözlő beszédében Besenyi Vendel bemutatta a Nagy Imre Társaságot, ismertette annak szellemiségét, céljait, bemutatta a tagokat. Megkérte a jelenlévőket egyperces néma főhajtással adózzanak a közelmúltban elhunyt Farkas Ferenc tagtársuk emlékének. „A mai napon olyan eseményre emlékezünk, mely gyökeres változást hozott hazánk társadalmi és gazdasági történetében. A földreform céljaira 75500 földbirtokot használtak fel, 5,6 millió katasztrális hold terjedelemben. A rendeletnek köszönhetően 640 ezer paraszt jutott átlagosan 5,1 hold területű termőföldhöz” – ismertette bevezetőjében Besenyi Vendel.

Szatmári Antalné a város, valamint Pócs János parlamenti képviselő és Szabó Tamás polgármester nevében köszöntötte a jelenlévőket. Örömének adott hangot a rendezvény városunkban történő megrendezése okán. Beszédében családi emlékei alapján személyes szeretetét fejezte ki a termőföldhöz, az anyaföldhöz kötődő vonzalma iránt. „Nekünk, magyaroknak a föld szeretete benne van génjeinkben” – hangsúlyozta az alpolgármester asszony.

Bolla János elmondta, hogy történelmi ismereteink máig hiányosak a témával kapcsolatban, elsősorban a szülők, nagyszülők, helytörténeti kutatók közvetítésére hagyatkozhattunk ismeretszerzés céljából.

Itt a Jászságban a nagybirtok hiánya miatt alig volt földosztás, éppen ezért különös érdeklődésre tarthat számot a téma, talán sikerül konzekvenciát vonni a tanácskozás eredményeképp – mondta dr. Dobos László.

A tudományos konferencia célként tűzte ki, azt hogy a hetven évvel ezelőtti földosztás eseményeiről hiteles történelmi képet kapjunk. Az előadások sorát Sipos József egyetemi docens prezentációja nyitotta, aki Nagy Imre földművelésügyi miniszter szerepét vizsgálta a földreform eseményeivel, a 600/1945-ös miniszteri rendelet végrehajtásával és hatásaival kapcsolatban. Az előadó átfogó történelmi képet adott a korszakról és azt megelőző időszakban történt mezőgazdasági reformok próbálkozásairól, kudarcokról, a gazdasági és politikai helyzetről, a földosztás szükségszerűségéről.

Csönge Attila, a szolnoki levéltár igazgatója a megye szempontjából vizsgálta a földreform hatásait rávilágítva a helyi viszonyok visszásságára, sajátosságaira. „A földosztás nem csupán gazdasági és társadalomtudományi kérdés, hanem politikatörténettel, választástörténettel, közigazgatás-történettel komplexen összefüggő tény. Csak egységben szemlélve van értelme vizsgálni a témát.” A háború előtt a megye lakosságának kétharmada mezőgazdaságból élt. A birtokstruktúra szerint megoszlás egyértelműen a nagybirtok fölényét tükrözte a nagyszámú törpebirtokkal szemben, valamint igen magas volt a nincstelenek aránya. Ebből adódóan jelentős volt a társadalmi különbség az egyes rétegek között, melyek társadalmi feszültségeket generáltak. A háború után porondra lépő valamennyi párt érzékelte a problémát és megpróbált programot hirdetni a rendezés érdekében. A megoldásban meghatározó szerepet játszott a Szovjetúnió jelenléte is. Levéltári adatokból kiderült, hogy a parasztság a régi beidegződés okán sokszor félt a földosztástól. A redemptio hatásából fakadóan a Jászságban nem voltak feudális nagybirokok, itt gazdag paraszti birtokokat találtunk jellemzően. Ennek okán kevés volt a szétosztható földbirtok, ugyanakkor sok a nincstelen, akinek igénye jelentkezett. Ezért a földosztás radikálisabban ment végbe térségünkben, olykor a paraszti birtokokból is lecsíptek. Visszásságok, törvénytelenségek, szabálytalanság, korrupció gyakran előfordult – derült ki Csönge Attila előadásából.

Géczi József Alajos egyetemi docens A földkérdés szembenézésre váró fordulópontjai 1945-től az 1990-es évek végéig címmel tartott  színes előadást, melyet anekdotákkal tarkított, korabeli plakátokkal prezentált.

Besenyi Vendel a földosztás jászberényi vonatkozásait ismertette a hallgatósággal. Hangsúlyozta, hogy a városban a nincstelen gazdasági szereplők körében igen nagy igény jelentkezett a termőföldek iránt, ám a nagybirtok hiánya miatt tulajdonképpen nem volt mit osztani.

Csomor Józsefné helytörténeti kutató, pedagógus előadásában Donáth Ferenc politikus, agrártörténész hányattatott életútját ismertette a hallgatósággal. A Lehel Vezér Gimnázium egykori tanulójának emlékét sajnos még nem őrzi emléktábla az intézmény falán – hívta fel a figyelmet a hiányosságra a tanárnő.

A program további részében a vendégeket Szikra István házigazdaként kalauzolta galériájában, színes és élvezetes stílusú ismertető keretében bemutatva a tárlat legérdekesebb kincseit, legszebb festményeit.