A mai fiatalok – a kutató szemével
Dr. Törőcsik Mária professzor, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója volt a vendég a Jászok Egyesületének nyári szünet előtti utolsó összejövetelén a Pest megyei Megyeházán.
A jászalsószentgyörgyi születésű egyetemi tanár a mai fiatal generációról készült kétéves, reprezentatív kutatás következtetéseit osztotta meg, a Jászok a magyar közéletben sorozat vendégeként.
Dr. Törőcsik Mária előadása főként a fiatal generációról, a „mai fiatalokról” szólt, ők a 15-24 év közötti korosztály. A Pécsi Tudományegyetem kétezer fő bevonásával végzett kutatása arra is irányult, mennyire jogosak a fiatalokat elmarasztaló, széles körben elterjedt kritikák. Egy 3000 éves, babiloni kőtáblán olvasható idézettel illusztrálta, hogy ezek a nézetek mindig is jelen voltak. Maga az idézet: „A mai fiatalság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan, amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és képtelen lesz kultúránk megőrzésére.”
Érdekes új jelenség viszont, hogy ma inkább a fiatalok a véleményvezetők, és nem az idősek. Hagyományosan a tudás átadásának iránya az idősebbtől mutatott a fiatalabb felé, a fiatal tanult az idősebbtől, és nem fordítva. A változás magyarázata az lehet, hogy a fiatalok jobban értik az új technikai világot.
Egy másik mai jelenség a fiatalok felértékelődése. Ennek oka, hogy kevesen vannak. A „fiatalságkultuszt” az is táplálja, hogy a mai fiatalokat szüleik egyenrangú félként kezelik, ezért ők sokkal kritikusabbak – jóllehet véleményalkotásuk többféle szempontból problémás lehet. Sok esetben nem a tudás, hanem a tapasztalat lesz a fontos, ennélfogva sokan közülük tanulni se nagyon akarnak.
Nem túl jó hír, hogy a mai fiatal generáció nem olvas. Foglaljanak számukra mindent össze, láttassanak mindent, a lényeget ábrázolva, kiemelve a legfontosabbakat, hogy ránézésre felfoghassák. Felértékelődött számukra a vizualitás.
A mai fiatalok számára fontos a hírnév, a híressé válás, a pénz és a megjelenés is. Előbbiekért gyakran nem kívánnak megküzdeni, könnyűszerrel szeretnék elérni, ezt a hozzáállást a valóságshow-k népszerűsége mutatja.
Nem mellékes ugyanakkor, hogy mennyire boldogok, elégedettek a mai fiatalok. A kutatás érdekes eredményt hozott: minél idősebbek és minél nagyobb településen laknak a fiatalok, annál boldogtalanabbak. A legjobban a kistelepülésen élők érzik magukat a bőrükben. A másik végletet az elégedettségi skálán a budapestiek képezik, mindezt pedig úgy, hogy messze ők költenek a legtöbbet, ami pedig az ország más részein élőkhöz képest sokkal jobb anyagi helyzetüket, lehetőségeiket jelzi.
A professzorasszony ismertetett egy életstílus-vizsgálatot, aminek alapján a fiatalok nyolc csoportba voltak besorolhatók. Ebből kitűnt, hogy a fiatalok nagyon sokfélék, és ugyanolyan alapgondjaik vannak, mint amilyenek voltak korábban. Az új körülmények közepette azonban mégis másként élik meg ezeket a gondokat, miközben új gondjaik is vannak. A mai fiatalság nagyon magabiztos, ami azonban meglehetősen felszínes. Amikor a részletekre kerül a sor, rádöbbennek, hogy mégse annyira okos a megközelítésük, és elkelne az útmutatás, a segítség.
Többségükben kitárulkozók, főleg az online térben. Sok mindent elmondanak, közzé tesznek magukról, amit mi az ő korukban biztos nem tettünk volna meg. Érdekesség, hogy problémás csoportjaikban fiú túlsúlyt lehet tapasztalni.
A megkérdezettek kétharmada tervezi a jövőt, akar is valamit. Ezek a fiatalok érdeklődőek, céltudatosak, nagyon akarnak, nagyon utána néznek a dolgoknak, a többség motivációja azonban nem elég mély.
A Jászok Egyesülete új generációja a fiatalok nemzedékéből nő majd ki. Meg kell találni valahol a kulcsszót, ami megmozgatja őket, ahhoz, hogy a hagyományőrzésnek, a jász identitás ápolásának meglegyen az utánpótlása-
fejtette ki dr. Törőcsik Mária.