Jász festő alkotásai az Újszínházban
A II. Keresztény Színházi Fesztivál keretében látható válogatás Molnár János grafikus és festőművész szakrális témájú képeiből Budapesten, az Újszínházban.
Molnár János, a Jász Alkotók körének alapító tagja, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Jászok Egyesületének Nívódíjával kitüntetett művész. Egyedi hangulatú képeiben számos stílust és technikát alkalmaz, húsz szakrális alkotásával van jelen.
A tárlat legnagyobb hatású festménye a Fordított Hármaskép. Ez tulajdonképpen formai játéknak is tekinthető, amelyhez a középkori szárnyas oltárképek szolgáltak előképül. Ilyeneket a XII. századtól kezdve készítettek, nagy képpel középen, két kisebb, fele akkora képpel kétoldalt, amelyeket be lehetett csukni. A középső a fő kép. Molnár Jánosnál ez az elrendezés fordított, nála a középső kép a legkisebb, rajta felül az angyal, alul az ördög, melyek a Jót és a Rosszat jelképezik. Az aránycsere azt jelzi, hogy a mai világunkban minden megfordult. A kép alakjai elkeseredettek, szélsőségesek, erős, vad színekben tobzódnak, nem a templomi képeknél megszokott finom színek jellemzőek. A kép üzenete, hogy ilyen borzasztóvá kezd válni a világunk. Igen, a középső képen ott lapuló ördög, mint tudjuk, sosem alszik.
A kiállítás megnyitójában Dörner György direktor is azt hangsúlyozta, hogy a modern kor mára sok mindent összezavart az emberek fejében, válság válságot követ, ennek hátterében egyebek közt a szétzilálódott és erkölcsileg fellazult eszmerendszerek állnak. Napjainkban a szemünk előtt megy tönkre minden, ha hagyjuk.
A művész másik három jellegzetes alkotása jászsági vonatkozású. Ezek középpontjában különböző jász településeken levő vallási témájú szobrok állnak. Ilyen a jászalsószentgyörgyi Szentháromság szobrot, a Jásziványban levő Szűz Mária a gyermek Jézussal alkotást és a Jászberényben levő, a Megfeszített Jézus-t ábrázoló kép. A jászsági képeken megjelenő szakralitás egyébként az országban bárhol máshol is barokk szobrokon, festményeken hasonlóképpen jelenik meg és mindenhol ugyanazt is jelenti.
A művész hitvallása szerint az emberi létezés lényege a tudat, a test és a lélek harmóniája. A jó képen is ez a harmónia megvalósul, az pedig az egyensúlyból fakad, ami pedig akkor jön létre, ha a képen minden alkotórészből optimális a mennyiség. Se több, se kevesebb.
A kiállítás május 23-ig tekinthető meg az Újszínház Galériában és a Bubik István Stúdiószínpad előterében.
Molnár János képeiből két hétig még Székesfehérváron, a Vörösmarty Színház Forrás Galériájában is látható válogatás, Mi magunk címmel. A művész Budapesten, a Várkert Bazárban nyílt Boldogasszony című kiállításon is jelen van, Szűz Mária a gyermek Jézussal című festményével.