Jó munkának is fontos a kommunikációja

Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője interjút adott lapunknak. Mindig a Jászságnál kötünk ki, most is így volt ez, de az aktualitások miatt „munkahelyi ügyeiről”, a Parlament dolgairól kérdeztük először. Nyíltan, kitérők nélkül válaszolt közérdeklődésre számot tartó országos ügyeket illetően éppúgy, mint közelebbi, itthoni témákban.

 

Ha nem lenne ekkora sajtóvisszhangja, eszünkbe nem jutna elsőként megkérdezni, hogy mit szól a Parlament eddigi ülésezési rendjének megváltoztatásához?

Előre bocsátom, támogatom a változtatást és jó iránynak tartom. A változás lényege, hogy ezentúl az egyik héten hétfőtől csütörtökig ülésezünk, a másik héten pedig hétfőn lesznek csak plenáris ülések, egyébként bizottságokban folyik a munka. Emlékezhetünk arra, hogy az előző ciklusban törvénygyárról beszélt az ellenzék, meg rohanásról, kapkodásról. Annyi igazság volt a kritikai megjegyzésekben, hogy valóban megfeszített munka zajlott négy évig. Ezt mi is tudtuk, de az ország átalakítása – amire felhatalmazást kaptunk a szavazóktól a kétharmados többséggel –, embert próbáló feladat volt. Elvárták a szavazók, hogy végezzünk a feladattal, ne totojázzunk.

Vagyis a sietséget, a kapkodást bevállalták eleve?

Bármilyen jó indulattal sorjáztak az előterjesztések, keletkeztek kisebb-nagyobb hibák a gyakorlati bevezetés után, amelyeket korrigálni kellett. Most, hogy a rendszer főbb elemeiben már működik, logikus, hogy a kisebb létszámú parlament megfontoltabb, csendesebb üzemre álljon át. 

Tehát nem az ellenzék megszólalási lehetőségének csökkentése volt a cél, mondjuk a felére?

Dehogy! Ezentúl is minden hétfőn adva van a lehetőség, pontosan úgy, ahogy eddig a kérdések és interpellációk feltevésére. Az a különbség, hogy a második héten egyeztetések és műhelymunka zajlanak a bizottságokban. Ezentúl még több idő lesz az alapos törvénykezésre.

Nem tudjuk, örül-e egyéni képviselőként a következő, kimondottan a nagypolitikát érintő kérdésünknek: megszűnt a kétharmados Fidesz többség…

Nekem erről határozott véleményem van. Úgy gondolom, hogy amikor a kormány felvállalta, hogy Navracsics Tibor uniós biztos legyen – és ezáltal egyéni körzetét újra meg kelljen méretni a választók előtt –, tudatában volt a kockázatnak. Arról senki beszél, hogy ezen a választáson nem a kormány kétharmados párttámogatása volt a tét, mert a kétharmad már Lasztovica Jenő képviselő társunk halálával megszűnt. Eddigi tapasztalatainkból tudhatjuk, ha a jobboldali szavazók érzik a tétet, hogy a kormányt meg kell erősíteni, akkor azt megteszik. Itt azonban csupán a veszprémi körzet képviseletéről volt szó, hiszen a kormánynak Európában ritka támogatottsága van továbbra is. 

A lényeges kérdés az volt, hogy Navracsics Tibor kiemelkedő képességei melyik pozícióban eredményeznek nagyobb hozadékot. Emiatt döntött a kormány, a frakció a miniszterelnök-helyettes brüsszeli jelölése mellett.

Ha már ilyen elismerően szólt a volt miniszterelnök-helyettesről, ő a veszprémi választási vereség után a stílusról értekezett hosszabban. Hallgatnak a figyelmeztetésére?

A választás eredménye maga is ébresztő lehet a Fidesz számára. Egyrészt kétségtelen, hogy történelmi jelentőségű pozitív tetteket hajtott végre a kormány az infláció leszorítása, a munkahelyteremtés, vagy éppen az Unióban is nagy érdeklődést keltett devizahitel mentés kapcsán. Ezen nagy feladatok megoldása közben azonban érthetően kevesebb energia maradt az emberekkel való figyelmes kapcsolattartásra. Ennek megvan az a határozott tanúsága, hogy a jó munka kommunikációja is nagyon fontos.

Az országgyűlés tartalmi munkájára koncentrálva önnek személy szerint melyek a legfontosabb témái? 

Számomra az elmúlt időszakban egyértelműen a földadó és az EKR, vagyis az elektromos közúti szállítási rendszer volt a legfontosabb. Mindkettővel kapcsolatban egyeztettem a jászságiakkal, elemző anyagokat tettem az illetékes miniszter elé. 

Mindkettő vitatott. A földadóról egyenesen azt tartja az ellenzék, hogy tönkreteszi a mezőgazdaságot. 

Ezek a hátsó szándékból született politikai kritikák csírájukban sem igazak. A mezőgazdaság soha nem látott támogatást élvez az uniós tagságunk révén. Ráadásul a tárgyalásaink az unióval jó lehetőséget biztosítanak belső piacunk, a föld védelmére. A szocialista kormányok alatt zsebszerződések uralták a mezőgazdaságot és bizonytalanságot okozott a tulajdoni viszonyok rendezetlensége. Ehhez képest a jól finanszírozott mezőgazdaságba a földadó esetleges bevezetése, ha egyáltalán kivetik, nem kockázat.

A földadó kivetésére a parlament megteremtette a lehetőséget, amivel a települések élhetnek is…

Országosan tizenegy önkormányzat gondolkodott a földadó bevezetésének lehetőségén és közülük is kettő szinte azonnal visszalépett. Ezzel együtt ismerek olyan települést, ahol azt mondták, hogy nekik azonnal szükségük van ravatalozóra, ezért összehívták a gazdákat és együtt úgy döntöttek, hogy erre a nemes célra csak két évig bevezetik és vállalják a föladót. A kérdésben éreztem utalást arra, hogy a rossz helyzetben lévő önkormányzatok kapva-kapnak a földadó bevezetésének lehetőségén. Én erre nem számítok, mégpedig azért, mert előtte az állam az önkormányzatok kétezer milliárd forintos adósságát átvállalta, ötmilliárd forintos civil támogatási programot indított, a tűzifa- és az Erzsébet-programot is folytatja. Az önkormányzatoknak immár a gépjárműadó, az építményadó és az iparűzési adó bevezetése mellett valóban lehetőségük van a földadó rendszerbe állítására is. Ez azonban lehetőség, amivel felelősséggel élhetnek, ahogy eddig is. Végül, de nem utolsó sorban az a nagyon fontos tény sehol nem kap nyilvánosságot, hogy a földnek a tulajdonosa, vagy bérlője, aki gazdálkodik, nem érintett ezzel az adónemmel, ha bevezetik helyben, akkor sem. Arra vonatkozik, aki nem gazdálkodik. 

Az EKR rendszert az ellenzék ugyancsak bírálja. Önnek mi a tapasztalata?

Én magam csak Jászberényben több mint tíz egyeztetésen vettem részt az érintettekkel. A cégeink véleményét kikértem a legkisebbektől a Jász-Plasztikig és módosító javaslataikkal együtt összegzésemet a miniszter asztalára tettem. Ebből az derült ki, hogy a versenyszféra gazdasági egységei örültek a rendszer bevezetésének, ugyanakkor kivétel nélkül megfogalmazták jobbító ötleteiket. 

Örültek az újabb tehernek?

Nem az újabb tehernek örültek, hanem annak, hogy a konkurenciával azonos feltételekkel, tisztességes körülmények között versenyezhetnek. Ha egy korrupt versenytársuk elcsalja az áfa-tartalmat, jogosulatlan előnyhöz jut és a környezetében tönkreteheti a tisztességes vállalkozásokat. Ennek kiküszöbölése érdekében vállalják a reális teherrel járó mindenkire vonatkozó ellenőrzési rendszert. Személyes véleményemet is had tegyem hozzá: ez a rendszer több tízmilliárd forint árbevételt jelent az államnak, amiből utak, járdák, iskolák épülhetnek. Számomra az is fontos, hogy őstermelők védelmet élveznek, az első termelési pontig bejelenteni sem kötelesek a szállítást és természetesen fizetniük sem kell. 

Eddig közeledtünk a Jászsághoz, most érkezzünk is meg. A polgármesterekkel, a lakossággal találkozva mi az állandó, és mi a legsúlyosabb gond napjainkban?

Nem biztos, hogy ezt így szét lehet választani. A közbiztonság állandóan az érdeklődés homlokterében áll. Szerencsére nem dolgoztunk hiába az elmúlt négy évben, polgármesterek, rendőrök, polgárőrök. Bíztatóak az elmúlt évről épp most napvilágra került rendőrségi statisztikák, a tények. Lapjuk erről úgyis részletesen beszámol, elég ha én annyit mondok: minden mutató jobb, mint az előző évben volt. Szeretném remélni, hogy ehhez hozzájárult az is, hogy kérésemre a belügyminiszter úr a Jászságba huszonhétezer óra időtartamban, vagyis szinte állandóan készenléti rendőröket vezényelt. Örülök tehát a javuló tendenciáknak, noha tudom, hogy tökéletes közbiztonság nincs, míg egy pofon elcsattan, és néhány baromfi eltűnik az ólból. 

A válasza első mondata alapján megtippeljük mi a legsúlyosabb a Jászságban: a drog jelenléte.

Itt élünk, érzékelik a polgármesterek is, a lakók is és természetesen én is, hogy nagyon súlyos a helyzet. Különösen a tehetetlenség érzése dühítő, a törvényi szabályozatlanság, vagy inkább hiányos, pontatlan szabályozás miatt. Hiába fogják meg, leplezik le a drogdílert, gyakran, ha bevizsgálják a dizájner drogot, az nem beazonosítható, nincs rajta az állandóan bővülő tiltó listán, mert belekevernek patkánymérget, akármit. Ez így már nem drog, noha a nem hamisított drogoknál is jobban tönkreteszi már tizenévesen a fiatalok életét. Az előttünk álló időszak nagy összefogást igénylő feladata, hogy az iskolai tájékoztatáson túl valami hatékonyabbat kell kitalálnunk. 

Első parlamenti ciklusa elején ehhez az erőfeszítéshez mérhető volt a kormánynak az egymillió munkahelyet ígérő bejelentése. Hogy látja ennek a teljesülését, a munka és a közmunka viszonyát?

Az Eurostat adatai alapján tavaly Magyarországon csökkent az unióban leggyorsabban a munkanélküliek száma. Ma már ott tartunk, hogy miközben szeretnénk teljesíteni a kitűzött célt, újabbat is megfogalmaztunk: mindenki, aki tud, dolgozzon! A munkanélküliek számának csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a közmunka is. A kezdetek után már nemcsak annak örülünk, hogy az emberek elfogadták a segély helyett munkát programot, hanem itt is minőségileg új célokat tűztünk ki. Fontos, hogy tiszta és virágos legyen a település, de még fontosabb a közmunka értékteremtő jellege. Itt a Jászságban már azt is megfogalmazzák gazdasági vezetők, hogy a közmunkaprogram túl jól sikerült, egyre nagyobb távolságokról kell beszállítani a cégeknek a munkásaikat. Ezzel kapcsolatban az a szemlélet is megtört, hogy a nagyobb városokba települ az ipar és majd oda mennek a dolgozók. Például Jászapátiban is épült két nagy csarnok, amivel helybe viszik a munkát. 

Apáti jó példa. Mi a titka? 

Ott is és másutt is a településvezetők előtt nagy kihívás áll, ami abból ered, hogy a jövőben a település-fenntartás állami, a -fejlesztés viszont helyi önkormányzati feladat. A kormány egyre inkább menedzser szemléletet vár az önkormányzatoktól, adott esetben a közmunka szervezésében is. A Jászapáti modellben oktatást, képzést kapnak a résztvevők, százötven-száznyolcvan ember, akik aztán az önkormányzati utak, dűlők mentének takarítása kapcsán nyesedékeket, bokrokat vágnak ki, majd azt pelletnek dolgozzák fel. 

Utolsó kérdésünk Jászberényre vonatkozik. Képviselőként mit tud segíteni a vesztes per következményeinek elhárítása érdekében? 

 Vállalásomhoz híven az egész Jászság ügyeit, a fájó dolgokat is képviselem. Azt kértem a kormánytól, hogy megismerve a helyzetet az adósságátvállaláshoz hasonlóan most ebben a méltatlan, nehéz helyzetben se engedje el Jászberény kezét, akár KEHI ellenőrzés mellett. A kormány dolgozik a probléma megoldásán, az illetékes államtitkárság felvette Jászberénnyel a kapcsolatot és reményeim szerint ki fogja segíteni a várost.