Anyák és babák doktora

A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház szülészet- nőgyógyászati osztályát február másodikától dr. Varga Zsolt személyében egy új ötletek irányában nyitott, határozott elképzelésekkel rendelkező orvos vezeti. Megkértük a doktor urat, mutatkozzon be a jászberényieknek.

Megtudhatjuk honnan érkezett hozzánk, milyen szakmai múlttal rendelkezik?
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen végeztem, Budapesten szakvizsgáztam, majd az egri Markhot Ferenc Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgoztam huszonöt évig. A gyökereim, azonban a Jászságból származnak. Édesanyám jászberényi, édesapám pedig jászalsószentgyörgyi születésű, tehát jásznak vallom magam. A Szent Erzsébet Kórház a hosszú ideje betöltetlen osztályvezetői állásra pályázatot írt ki, melyet sikerült elnyernem, így kerültem Berénybe.

A munkahelyváltásnak már esetleg a költözködés is hozadéka volt?
Egyelőre még Egerben élünk, de hosszútávon célom, hogy itt telepedjek le ismét a Jászságban. Ehhez még azonban kell egy kis idő.

Ennyi idő természetesen nem elég a beilleszkedésre, de hogyan érzi, megtalálja itt a kollektívában a helyét?
Úgy gondolom, kell legalább egy év, hogy az ember tisztázza a dolgokat, de meglehetősen pozitív gondolatokat és tapasztalatokat szereztem már ez alatt az egy hónap alatt is. Úgy látom az egymás elfogadására vonatkozó kölcsönös igyekezet egyaránt meg van köztem és a kollégák között. Nagyon jól szervezett, megfelelő ellátású a szülészeti ellátás itt Jászberényben, örülök, hogy ilyen jó irányba haladó osztályra kerülhettem.

A szülészet-nőgyógyászat szakágon belül létezik valamilyen terület melyre esetleg specializálódott vagy hangsúlyt szeretne fektetni?
Két területtel foglalkoztam kiemelten az eddigi munkám során. Az egyik a telemedicinának az a része, amikor a távmonitorizálással vizsgáljuk a kisbabák szívműködését. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy a kiadott készülék és egy számítógép vagy okos telefon segítségével a kismamáknak lehetőségük van otthoni méréssel figyelni a magzat szívhangját, minden nap láthatjuk a gyermeket. A készülék Török Miklós professzor úrnak és csapatának a találmánya. Én magam négy év óta dolgozom a műszerrel. Az eszköz használatával lehetőség nyílik a méhen belüli magzati elhalásokra utaló jelek kiszűrésére.

A kórház rendelkezik ilyen készülékkel?
Nem, az eszköz elsősorban a magánszférában használatos, de azt gondolom Magyarország kórházaiban egy ilyen terméket, mely magyar fejlesztés eredménye, mindenképp használni kellene. Ehhez persze szükséges, hogy az OEP befogadja. Ha mindez megtörténhetne, sok kismamát megkímélhetnénk a kórházban töltött hosszú hetektől. Amennyiben lehetőség nyílna e fajta NST készülék széles körű használatára a babák egy-két százalékát meg tudnánk menteni a 32. hét után bekövetkező elhalástól. Ez magasabb számot jelent, mint a terhességi cukorbetegségből adódó hasonló jellegű probléma.

Hozzávetőleg mennyibe kerül egy ilyen készülék?
Nem olcsó, 450-500 ezer forint. Hosszú távú célom, hogy a kórház is hozzájusson hasonló műszerhez. Létezik olyan eszköz, melyet a mentősök használnak az infarktus diagnosztizálására. Az itteni tevékenységemmel azt az irányt szeretném felvállalni, mely lehetővé teszi, hogy a kórházban megtalálható legyen legalább tíz ilyen eszköz a régió lakosságának egészsége érdekében.

Lehetséges valamiféle pályázatot megcélozni a beszerzés érdekében?
Mindenféleképpen. Reményeim szerint a térség tehetősebb rétegének, vállalkozóknak is lesz rá gondolata, hogy támogató szándékkal közreműködjenek akár ennek az eszköznek a beszerzése okán, akár a sajnos teljesen amortizálódott ultrahangos készülékünk cseréje révén.

Említette, hogy egy másik speciális módszer bevezetését is célul tűzte ki. Kifejtené, konkrétan mire gondol?
Egy speciális méhnyálkahártya mintavevő eszközt szeretnék népszerűsíteni az osztályon. Ez a készülék kisebb beavatkozásokat ambulánsan helyettesíthet, valamint alkalmas a méhnyálkahártya rákszűrésére.

Gondolt arra, hogy az osztályt valamilyen módon népszerűsítse, ráirányítsa a figyelmet a szűrések fontosságára, esetleg kampányszerűen nyisson a lakosság felé?
Mindenféleképpen egy kicsit aktívabb közéletet szeretnék megvalósítani egyrészt a szülésznőkkel, másrészt a nőgyógyász kollégákkal összefogva. Gondolok ezen a téren a Születés Hete programjaihoz, az Anyatejes Világnaphoz való csatlakozásra városi szinten is. Elképzeléseim között szerepel az iskolákban felvilágosító órák, beszélgetések létrehozása. Szeretnék nyitni a város felé, hogy a lakosság ismerkedjen meg az osztály munkájával, illetve számítson segítségnyújtó jelenlétünkre az egyes női életszakaszokban.

A születés, szülés meghatározó élmény. Gondolom, tartogat a tarsolyában néhány ötletet, melyekkel még meghittebbé teheti a család első örömteli pillanatait?
Fontosnak tartom az úgynevezett bababarátság fogalmát. Ez talán furcsa kifejezésnek tűnhet, mert ki ellensége egy újszülöttnek? Alapvetően arról van szó, hogy a természetből ellesett élethelyzeteket alkalmazzunk a születést követő percekben.
Ilyen például az, hogy amikor megszületik a gyermek nem vesszük el rögtön pólyába bugyolálva az anyától, hanem ráhelyezzük az édesanya hasára, ezzel is erősítve az anya-gyermek kapcsolatot. Sőt akár a papa is rögtön kézbe veheti, átölelheti az újszülöttet. Egészen szoros, bensőséges kapcsolat kialakulását segítjük ily módon elő. Fontos, hogy császármetszés során is megkaphassák a kicsit a szülők a szorosabb érzelmi kötődés kialakulásának érdekében.  Az osztály mindenképpen nyitott a baba és szülőbarát programok irányában.