Két év mérlege a járásbíróságon

Legutóbb lapunkban a 2011-2012-es bírósági tényekről, ügyekről írtunk. Ezért most kértünk egy rövid összegzést járásbíróságunk elmúlt két évéről dr. Budai Lászlótól, a járásbíróság elnökétől. Megpróbáltunk – más választásunk nem lévén – szigorúan a tényekre hagyatkozni, de a statisztikai számok mellett érdeklődtünk a bíróság egyéb tevékenységeiről is. Jól tettük, mert az elmúlt időszak több érdekes változást hozott, például ilyen a tanúvédelem. Folyamatban lévő konkrét ügyekről azonban jelenleg nem szólhatunk, erre külön szabályok vonatkoznak.
Kérjük, segítsen elhelyezni a járásbíróságot a többi munkahelyhez képest. Olyasmikre gondolunk, hogy hányan végzik az itteni feladatokat, mennyire specializálódottak…
A Jászberényi Járásbíróságon 2013-ban hét, 2014-ben nyolc állandó bíró látott el szolgálatot, négy büntető, szintén négy polgári ügyszakos bíránk van. Jelenleg a büntetőügyek megnövekedett száma miatt fél évig – kirendeléssel – egy a Szolnoki Járásbíróságra kinevezett kolléganő is Jászberényben ítélkezik. Az állandó büntetőbírák közül ketten speciálisan a fiatalkorúak büntetőügyeit, ketten pedig a közlekedési bűncselekményeket is elbírálják, ezen túlmenően valamennyien nyomozási bírák is.
Emellett két jogi végzettségű bírósági titkárunk van, egyikük a tömegével érkező szabálysértési ügyeket, kolléganője a szintén nem kevés és sokszor nem is egyszerű végrehajtási ügyet intézi. A jogászok munkáját segíti két bírósági ügyintéző, hét tisztviselő, hat írnok, egy informatikus, három hivatalsegéd és egy teremőr is. Így összesen jelenleg 31 igazságügyi alkalmazott dolgozik Jászberény talán legpatinásabb épületének falai között.
Ha nem bánja, kezdjük az általában nagyobb érdeklődésre számot tartó büntető ügyszakkal. És a 2013-as esztendővel…
2013-ban összesen 857 elsőfokú büntetőügy, valamint 111 nyomozási bíró jogkörébe tartozó ügy érkezett a Jászberényi Járásbíróságra. A büntetőügyek közül a leggyakoribbak továbbra is a lopások, összesen 166 lopás vétsége, illetve bűntette miatt indult ügyet fogadott be iktató irodánk, ráadásul ezen ügyek többsége több, sokszor egészen nagyszámú lopási cselekményt is magába foglal, így kijelenthetjük, sajnálatos módon még mindig ez a bűnelkövetők által leginkább preferált bűncselekmény.
Hogy áll a többi bűncselekmény?
A következő gyakori kategória az erőszakos cselekmények köre, 102 alkalommal testi sértés, 77-szer garázdaság miatt indult büntetőeljárás Jászberényben. Szintén 77 alkalommal emeltek vádat ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt. A fentieken kívül további „népszerű” bűncselekmények a rágalmazások és becsületsértések (44), a csalások (27), a különböző közlekedési bűncselekmények (22), a tartás elmulasztásának vétsége (21), a zaklatások (18), okirat-hamisítások (13) és a kábítószerrel visszaélések (9). A négy büntető bíró 2013-ban összesen 809 ügyet fejezett be.
Nem akarjuk megakasztani, de szokatlan a laikus számára a nyomozási bíró. Ő mit csinál?
Mindaddig, amíg a vádirat benyújtására nem kerül sor, a bíróság feladatait első fokon a kijelölt nyomozási bíró látja el. A nyomozási bíró feladatai két nagy csoportra oszthatóak. A feladatok egyik részét a személyes szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekkel (előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás, ideiglenes kényszergyógykezelés) kapcsolatos indítványokról való döntés, illetőleg más, állampolgári alapjogokat súlyosan korlátozó cselekmények (házkutatás, lefoglalás, zár alá vételtitkos adatszerzés) engedélyezése, illetve utólagos ellenőrzése, a feladatok másik részét pedig – kivételesen és szűk körben – bizonyítási cselekmények elvégzése jelenti. Ez utóbbi feladatkörhöz kapcsolódik például a gyermekkorú, vagy a különösen védett tanú kihallgatása és vallomásának olyan módon történő rögzítése, hogy az a későbbi bírósági eljárásban bizonyítékként felhasználható legyen. Kiemelendő az, hogy a nyomozási bíró – elnevezése ellenére – ténylegesen nem nyomozhat.
Praktikusan ezek gyors beavatkozású ügyeknek tűnnek…
A nyomozási bíró által elintézendő ügyek szinte haladéktalan elintézést kívánnak meg, döntő többségük előzetes letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása (83), emellett kiemelhető még a 14. életévét be nem töltött tanú kihallgatása ülésen (18), amire azért van szükség, mert a gyermekek fejlődésére egy bírósági tárgyalás hátrányosan is kihathatna. A nyomozási bíró meghallgatja a bűncselekményt valamilyen módon észlelő gyerekeket, vallomásukat jegyzőkönyvben rögzíti, amit a későbbi tárgyaláson az ügyet tárgyaló bíró az ügyész, a vádlott, a védő és az egyéb eljárási résztvevők előtt felolvas, megkímélve így a gyerekeket a tárgyalótermi stressztől.  
Egy-egy év nem nagy időfolyamatokat tekintve, mégis mit mutat a statisztika, ha tovább lépünk?
Maradva a büntető ügyszaknál, de már áttérve a 2014-es évre, szomorú tény, hogy a bíróságra érkezett büntetőügyek számában komoly emelkedés következett be, az előző évi, egyébként sem kevés 857-hez képest tavaly összesen 1048 elbírálásra váró büntető iratot kellett lajstromoznunk, emellett 117 nyomozási bíróként elintézendő ügyet is.
Itt milyen sorrend alakult ki, mi vezet?
A leggyakoribb büntetőügy immár a testi sértés, 353 érkezett belőle 2014-ben. A lopási cselekmények száma szintén emelkedett (197), de kisebb mértékben, mint a több mint duplájára emelkedő ittas járművezetéseké (157) és a szintén közel megkétszereződő garázdaságoké (132). A rágalmazások, becsületsértések (50), a zaklatásos (23), valamint a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények száma (14) kisebb mértékben, de szintén emelkedést mutat. A tartásdíjat önhibájukból nem fizetőkkel szembeni eljárások (22) és az okirat-hamisításos ügyek (11) mondhatni stagnálnak. Ami csökkenést mutat, az a csalással kapcsolatban indult ügyek (14) és a közlekedési bűncselekmények (13) száma. A 117 nyomozási bírói ügy között érdekesség, hogy tavaly is 83  előzetes letartóztatás elrendelésére ill. meghosszabbítására került sor, a gyermekkorú tanúk meghallgatását azonban még több (27) alkalommal indítványozta az ügyészség. 2014-ben a befejezett büntetőügyek száma 1016 volt, ami országos szinten is kiemelkedő.
Tehát a büntetőügyeket tekintve mondhatni, romlott a helyzet. Van-e biztató híre a járás lakóinak?
Ami a polgári ügyszakot illeti, itt kedvezőbb a helyzet. 2013-ban összesen 997 peres és 79 peren kívüli ügy érkezett a Jászberényi Járásbíróságra, melyek közül leggyakoribbak a házasság felbontása iránt indított perek (237), a szerződéses jogviszonyból származó kötelmi perek (218), a gyermektartás iránti perek (117) és a gazdasági ügyek (42) voltak. Bíráink 1008 ügyet fejeztek be, tehát többet, mint amennyi ügy ebben az évben érkezett, jelentős ügyhátralékot is feldolgoztak, ami azért is elismerésre méltó, mert ebben az évben hárman dolgoztak, a negyedik kolléganő szülési szabadságát töltötte.
Mi változott a következő évben?
2014-ben az össz-ügyérkezés, ha kis mértékben is, de csökkent, 972 peres, 79 peren kívüli polgári eljárást indítottak bíróságunkon. Szomorú tény, hogy a házassági perek száma sajnos nőtt (244), mint ahogy a tartásdíj iránti pereké (123) is, ellenben a kötelmi perek száma (177) és a gazdasági pereké (37) csökkent. Tavaly tavasszal a negyedik bírónő is bekapcsolódott a munkába, a négy polgári bíró kiemelkedően sok, összesen 1082 ügyet fejezett be, így a polgári ügyszakról elmondhatjuk, hogy a korábbi évek nehézségei után konszolidálódott.
Hallva, hogy Önnel találkozunk, felvetették, kérdezzünk rá a devizaperekre…
A lakosság igen széles köre érdeklődik a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel kapcsolatos, közismerten a „devizaperek” felől. Tudni kell, ezeknek a pereknek a döntő többsége a fővárosi bíróságokon folyt illetve folyik, a Jászberényi Járásbíróságon összesen 27 olyan per van, amely érintett ebben a kérdésben, ezeket a Kúria döntése alapján fel kellett függeszteni.
Korábban a fent soroltaknál is nagyobb számban voltak egyéb ügytípusaik.
Valóban, komoly problémát jelentett mind a munkateher, mind szervezési oldalról a szabálysértési ügyek elintézése. Ezekből a sokak által csak „kis büntetőügyeknek” nevezett eljárásokból 2013-ban összesen 2954, 2014-ben még több, 3509 indult bíróságunkon. A szabálysértési ügyek döntő többsége (2013-ban 2496, 2014-ben 3128) a szabálysértési hatóságok (általában a rendőrség) által kiszabott, de az ügyfelek által meg nem fizetett és le sem dolgozott pénzbírságok, helyszíni bírságok elzárásra történő átváltoztatását foglalja magában.
Ezt kérjük, világítsa meg kissé jobban…
Az akár elzárással is sújtható leggyakoribb szabálysértések évek óta a tulajdon elleni szabálysértések (zömében 50 ezer forint alatti lopások). Sajnos ezek száma is komoly emelkedést mutat, 2013-ban 359, 2014-ben 441 ilyen cselekmény miatt kellett határozatot hoznunk, de sokan vezetnek gépjárművet a velük szemben korábban kiszabott eltiltás tartama alatt (223 ill. 281 ügy) és követnek el kisebb súlyú garázdaságokat (46 ill. 42). Bírósági titkáraink ezen túlmenően 2013-ban 11, 2014-ben 15 esetben bíráltak el szabálysértési hatóságok határozatai ellen benyújtott kifogásokat.
Néhány általánosabb kérdésünk is lenne, de zárjuk le az adatos-statisztikás részt. Miről nem beszéltünk még?
Érdemes néhány szót ejteni a végrehajtási ügyszakról is. Mindkét vizsgált évben ugyanolyan mennyiségű végrehajtási ügyet kellett elintéznünk, 2013-ban 691-et, 2014-ben 685-öt. Ezek többsége pénzkövetelés, illetve tartásdíj behajtása miatt indult, de sok esetben kell jogutódlást is megállapítanunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végrehajtást kérő értékesíti követelését – általában egy követeléskezelő cégnek – és az eljárás további folytatásához a bíróságnak erről a tényről jogerős határozatot kell hoznia. Sajnálatos tény, hogy egyre több esetben kell a bíróságnak közüzemi díjak nem fizetése miatt lakások kiürítéséről határozni, amihez nem egyszer a rendőrség közreműködésére is szükség volt. Sok munka van a végrehajtási kifogásokkal is, melyek nem feltétlenül számszerűségük, hanem megítélésük miatt jelentenek nagyobb munkaterhet. A végrehajtók tevékenységének törvényessége kapcsán nyújthatók be ilyen jellegű kérelmek. A határozat meghozatala ezekben az esetekben fokozott körültekintést igényel, mivel komoly anyagi felelősségre vonást is eredményezhet egy-egy ilyen döntés.
Körülbelül ez a bíróság azon oldala, amit – ha nem is számszerűen -, de mindenki ismer. Jönnek a peres felek, a vádlottak, a tanúk, a szakértők, a bíró meg dönt, ítélkezik. Szeretnénk azonban rákérdezni arra, hogy az országosan hírelt új bírósági gyakorlatokból mi lehet tetten érni Jászberényben?
Szeretnénk megosztani a kedves olvasókkal három olyan új gyakorlatot, melyet az Országos Bírósági Hivatal stratégiai programján keresztül mi itt Jászberényben is elindítottunk. Ezek a tanúvédelmi program, a közvetítői eljárás és a bírósági elektronikus tájékoztatási és figyelmeztető rendszer.
Kezdjük a tanúvédelmi programmal…
A tanúvédelmi program keretében 2014 szeptemberétől a Jászberényi Járásbírságon kijelölt tanúgondozó látja el a tanúk megfelelő egyedi tájékoztatásával, védelmével kapcsolatos feladatokat. A tanúgondozó a tanúk kérdéseire akár telefonon, akár személyesen felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele, az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében, természetesen úgy, hogy a konkrét bírósági ügyről nem nyilatkozhat, a folyamatban levő ügyről tájékoztatást nem adhat, és a tanút a vallomás megtételében nem befolyásolhatja.
Fontos tudni, hogy a tanúvédelem keretében a tanúnak indokolt esetben – pl. erőszakos bűncselekmény sértettjéről van szó – a tanúgondozó biztosítja az tárgyalás előtt az elkülönített várakozást. Ezen túlmenően, amennyiben a bíróságon megjelenő tanúnak rendőri védelemre van szüksége, a tanúgondozó erről is gondoskodik, a rendőrséget haladéktalanul értesíti.
Ez tehát más, mint a bűnügyi filmekben látott esetek. Egyszerűbben érthetőnek tűnik a közvetítés.
Szintén újdonság, de országosan is egyre népszerűbb az ún. közvetítői (mediátori) eljárás. Tudjuk, a bírósági eljárások, perek sokszor bizony igen hosszadalmasak. A bírósági közvetítés a peres eljárástól lényegesen eltérő megoldás, melynek célja, hogy az érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le vitájukat, amelyhez egy, a vitában nem érintett, kijelölt bírósági mediátor segítségét veszik igénybe. A bírósági közvetítő segítséget nyújt ahhoz, hogy a per megindulásakor, illetve a per folyamán bármikor gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita.
A kor szelleme lesz az elektronikus tájékoztatás lehetősége?
Napjainkban kerül kialakításra az Országos Bírósági Hivatal által indított EKOP-projekteket követve az ún. bírósági elektronikus tájékoztatás és figyelmeztető rendszer. Ennek keretében az állampolgárok és képviselőik a bírósági ügyek őket érintő adataiba, az e célra kialakított felületen, a nap 24 órájában betekinthetnek majd. A rendszer keretében kialakított bírósági elektronikus figyelmeztető rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy az állampolgárok a folyamatban lévő bírósági ügyeikben – előzetes regisztrációt követően – egyes eljárási cselekményekről elektronikus figyelmeztető értesítést kapjanak sms vagy e-mail formájában. A rendszer használatával olyan eseményekről kaphatnak tájékoztatást az ügyfelek, mint pl. a tárgyalás elhalasztása, jogorvoslati kérelem előterjesztése, vagy éppen a szakértői vélemény beérkezése, az iratok másodfokra történő felterjesztésének ténye, a tárgyalás kitűzése.
Mi is írtunk érintőlegesen arról, hogy a diákok jártak a bíróságon.
Gyorsan legnépszerűbbé vált gyakorlatunk, az elsősorban középiskolák részére meghirdetett „Nyitott bíróságok” program, melynek célja, hogy a fiatal korosztály betekintést nyerjen az igazságszolgáltatás munkájába, egyszersmind jogi ismeretei bővüljenek. A Jászberényi Járásbíróságon középiskolai osztályok, csoportok korábban is gyakran vettek részt tárgyalásokon. Ilyenkor egy-egy bírósági vezető vagy bíró kolléga adott tájékoztatást a bíróságok szerepéről, működéséről illetve a tárgyalással kapcsolatos konkrét ügy lényegéről. Az egyébként országosan meghirdetett program keretében szeretnénk egyrészt a korábbi gyakorlatot folytatni, másrészt az igényeknek megfelelően még szélesebb körben biztosítani a bíróságok szerepének, megismerésének lehetőségeit, módjait, egyben az oktatói munkát segíteni. További célunk az, hogy a tanulók megismerjék a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás működését, kiemelten a bíróságoknak ebben a rendszerben elfoglalt helyét, szerepét és megfelelően tudjanak tájékozódni a mindennapok hírei között is.
Eddig kik érdeklődtek?
A programba gyorsan bekapcsolódott a Lehel Vezér Gimnázium és a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium is, több osztályt fogadtunk már bíróságunkon, a diákok megismerhették a történelmi jelentőségű épületet, tárgyalásokat hallgathattak, továbbá osztályfőnöki óra keretében egy kollégánk az iskolákban előadást tartott a magyar igazságszolgáltatás rendszeréről, szereplőiről és az alapvető jogi fogalmakról, a diákokra leginkább veszélyes bűncselekményekről. Úgy vettük észre, mind a fiatalok, mind a tanárok pozitívan fogadták ezt a kezdeményezést, ezért a programot a jövőben tovább szeretnénk szélesíteni.